Hamarosan!

Fehér Margaréta, a vallási csoportok és szekták károsultjainak megsegítését tervezi. Ha úgy érzed, hogy egy vallási szervezet károsultja vagy, akkor kérünk írj a megadott elérhetőségre és felvesszük veled a kapcsolatot.

2012. december 7., péntek

Különbség a nemek logikájában



A fenti ábra érzékelteti a két nem logikája közötti különbséget. Egyik sem jobb, mint a másik, csak más. Vagyis ha valamelyik jobb, mint a másik az csakis az éppen adott körülmények miatt van így. Pl: ha az a cél, hogy a nadrág azonnal kell, mert pecsétes lett a másik és a nagyfiúnak éppen a szalagavató bálja lesz egy órán belül, akkor ebben az esetben a férfi megközelítési módja célszerűbbnek látszik, míg a nőé hátrányosnak.
De ha nem áll elő ilyen szükséghelyzet, akkor bizony mindkettő éppen olyan jó és jogos lehet. Számomra, mint női elmével gondolkodónak, a női megközelítés teljesen logikusnak tűnik, hiszen ha már egyszer úgy is ott van - mert egy nadrágot kellett vennie -, akkor már biztosan van más dolog, amire a családnak szüksége van és akkor nem kell hússzor visszamenni, hanem egy kicsit hosszabb ideig ugyan, de akkor le van tudva sok minden más szükséges árú beszerzése is. Ebből a szempontból a pluszköltség és idő csak viszonylagos, mert ugyan mennyibe került volna mindez, ha egyesével kellett volna visszajönni minden egyes darabért éppen akkor, amikor az eszünkbe jut, ha nem vagyunk hajlandóak egy kicsit előre gondolkodni a család szükségletei tekintetében.

Szóval nem mindig vannak a dolgok túlbonyolítva a női logikával - ha most nem számoljuk a vásásrlási mániásokat -, egész egyszerűen csak egy gyakorlatias feladatmegoldást kell a lehető leghatékonyabban megoldania egy olyan embernek, aki átlagosan 3 másik ember helyett kell, hogy gondolkodjon, hanem többről. Mégpedig ugyanabban az időben, miközben a háztartás és az élet egyéb területeinek kismillió apró problémáiról is.
Ez néha pedig bonyolult és nem csupán annak tűnik.

Számomra igen a muris a gondolat, amikor bizonyos patriarchális gondolatvilágban élő férfiak, mint JT is, felhasználják a Biblia Biblia nőknek szóló gondolatait arra, hogy a saját hatalmi pozíciójukat kialakítsák a nők felett, ami elhiteti velük, hogy az ő gondolkodásmódjuk valahogyan mégiscsak magasabb rendű a nőkénél, akiknek nincs más dolguk, mint követniük az ő bölcs és "lényegretörő" meglátásaikat. Pedig a kétféle nem logikája csak egyszerűen különböznek egymástól, semmiféle alsóbb vagy felsőbbrendűség nincsen a dologban. DE ha már mindenféleképpen akarunk ilyesmit belevinni, akkor érdemes azon elgondolkodni, hogy vajon az ábra szerint ki ismerhet többet az áruházból? A férfi ugyanis bement a C&A üzletbe, ahova  a nő is ugyanúgy bement, de még legalább 20 másikba is, amelyek tartalmáról a férfinak fogalma sincs!

Ez azért elgondolkoztató, hiszen ez arra utal, hogy azok a férfifőségükkel dicsekedő férfiak, akik lenézik és ledegradálják a nőket, vajon mennyire vannak előrébb, ha, tegyük fel az adott "bevásárlóközpont" vásárlási lehetőségeit kellene feltérképezniük? Hány férfira lenne szükség ahhoz, hogy minden üzletről tudják, hogy mi hol van? Mondjuk 30 vagy 40? De akkor még mindig csak egy férfi csak egy üzletben volt - mert úgy volt célszerű-, és akkor össze kell adniuk a tapasztalatokat és megbeszélni egymással, hogy mi hol van és mit hol adnak olcsóbban. Ezidő alatt ez az infó mind ott van egyetlen nő agyában és egy pillanat alatt előhívódik a kívánt részlet.

Természetesen ez csak egy példa, én magam is utálok bevásárlóközpontokban bolyongani és tökéletesen megértem a férfiakat, akik villámgyorsan befutnak, megragadják a kiszemelt holmit, aztán kifutnak a megszerzett zsákmánnyal. Illusztrációként azonban nagyon is jól mutatja, hogy vannak bizonyos helyzetek, amiben a női logika utolérhetetlen, hiszen egymillió év alatt sem képes kitalálni egyetlen férfi sem - de néha még maga a nő sem-, hogy mit miért csinál úgy, ahogy és vajon mi lesz a következő lépése.

Az elmúlt évezredekben a materialista világ férfiuralmi befolyása alatt a nőknek sem sok más választásuk volt, mint alárendelni magukat a pasiknak, míg a férfiak saját maguk választhattak abban, hogy élnek vagy visszaélnek ezzel az önjelölt hatalmukkal. Az igazság végső érve az ököljog volt. Most minden férfi önként hozhat döntést ebben a kérdésben, aszerint aratja gyümölcsét is annak. De lehet, hogy hamarosan a nőknek sem marad más választásuk, mint szembefordulni azokkal a helyzetekkel és következményekkel, melyeket a férfiak hatalmukkal való visszélései okoztak az számukra?
Ráadásul még csak az ököljogot sem kell alkalmazni velük szemben, mert a férfilogika bizonyos szempontból olyan pofonegyszerűnek tűnik, ahogy a fenti ábra is mutatja.

Ennek a mókás különbségnek a rejtelmeibe vezet be ez a kabarészám (16. perctől):



15 megjegyzés:

  1. Kedves Karalábé!
    A feladat ugye az volt, hogy: 'vegyél egy nadrágot a C&A-ban'. Nem az, hogy 'gondold át, hogy mire van szüksége a családodnak, és gondoskodóan vásárolj be neki'.
    Az a baj, hogy ezzel a cikkeddel, bár burkoltan, de megint a férfiak vannak lehülyézve és a nők a piedesztálra emelve, mint mindig, mint mindenhol.
    Mrs.SL

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Mrs SL!

      Sajnálom, hogy ezt a benyomást keltettem, ami nem volt célom. Az illusztrációban a kétféle gondolkodás különbözőségét kívántam érzékeltetni csupán, miszerint még akkor is, ha 'csak' egy nadrágvásárlás a feladat, a kétféle nem különbőzőképpen állhat a dologhoz.
      Pl az, amit írtál, hogy 'gondold át, hogy mire van szüksége a családodnak, és gondoskodóan vásárolj be neki', ezt a nőknek pl nem biztos, hogy mindig így ki kell adni feladatba, míg a férfiak legtöbbjének igen. Egyébként ilyesmire nem gondolnak. Ez nem azért van, mert ők rosszabbak lennének, vagy a nők jobbak, hanem azért mert mások.

      Egy szélsőségesen férfiuralmú vallásszervezetben, mint pl a JT-i, bizony sok visszaélés történik a nők ellen. Amilyen mértékben igyekeznek ezt belátni és helyrehozni, olyan mértékben csökken a velük szemben érzett ellenszenv is. Mert mindenki a mafga sorsát írja. Nekik is be kell kalkulálniuk, hogy kapnak ellenvéleményt és kritikát. De ha már férfi-nő lehülyézésről van szó, és a cikkemből ezt vetted ki - ami egyáltalán nem állt szándékomba -, akkor ezért elnézést kérek. A dolgok kiegyenlítődésétől azonban még mindig messze vagyunk.....

      Törlés
  2. "Számomra, mint női elmével gondolkodónak, a női megközelítés teljesen logikusnak tűnik, hiszen ha már egyszer úgy is ott van - mert egy nadrágot kellett vennie -, akkor már biztosan van más dolog, amire a családnak szüksége van és akkor nem kell hússzor visszamenni, hanem egy kicsit hosszabb ideig ugyan, de akkor le van tudva sok minden más szükséges árú beszerzése is."

    Számomra, mint férfi elmével gondolkodónak teljesen logikusnak tűnik, ha van más dolog a nadrágon kívül, amire a családnak szüksége van, akkor nem kell még benézni meg beugrani 20 másik ruha és cipőüzletbe, butikba (nézz körül a plázákban), mint a Zara, New Yorker, Jeans Club és C&A, hanem el kell menni bevásárolni egy supermarketbe.

    Ne felejtsük el megemlíteni, hogy minden nőnek természetesen joga van ehelyett ruhaüzletről ruhaüzletre járkálnia. És az ellenkezője is. És jogában áll hogy jogában álljon. És a véleménye is.

    Több női plázatervezőt!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez a cikk nem a plázai bevásárlásról szólt....

      Törlés
    2. ....hanem inkább arról, míg az egyik nem logikai megközelítése a végtelenségig fel van turbózva és kötelező imádattal kell hódolni neki, addig a másik nemé konyhai segédmunkás és takarítói feledatkörökre van degradálva a legtöbb JT családban. Természetesen tisztelet a kívételnek.)

      Törlés
  3. Kedves Karalábé!
    Nem kérkedés képpen mondom, de tanult ember vagyok, idegen nyelven beszélek, szellemi munkát végzek. A legértékesebb, legfelemelőbb munkám mégis az, amikor elmosogatok, felmosok, vasalok, WC-t puclok. Nem viccelek. Sajnos, mi nők hajlamosak vagyunk megenni ennek a kifordított társadalomnak a sugallatát, mely szerint a mosogatás, takarítás, az degradáló segédmunka. Számomra nem az, sőt ezen feladatok elvégzésétől még inkább nőnek érzem magam.
    Nem értek egyet azzal, hogy a JT gyülekezetekben el vannak nyomva a nők. Legfeljebb látszat szinten. Tudom miről beszélek, a férjem 24 évig volt JT, én kevesebb ideig, de a megszerzett tapasztalatom bőséges. Nem csupán arra gondolok, ahogy teljeséggel ártatlannak tűnő 'testvérnők', hogyan vezetik manipulációikkal, hazugságaikkal vagy sok esetben arrogánsan, agresszívan a férjeiket, és a véneket. Hanem arra is, ahogy a WTS a kiadványaiban nyiltan vagy manipulative a tudatalattira hatva, elülteti a tagokban a nőpártiságot és a férfigyűlöletet. Statisztika, hogy a családon belüli erőszakot 3-ból 2 esetben a nők követik el, az 1/3-ad eset 90 %-ában pedig az elkövető a nő férfipartnere, barátja, élettársa. Azaz a családapák igen ritkán, 100 esetben minössze 3-szor elkövetők. Nos, én egyetlen WTS kiadvánnyal sem találkoztam, ami a családon belüli erőszak valódi elkövetőit állítaná pelengérre. Erőszakos férfi-képet annál többet láttam, amint terrorizálja a családot, a feleség és a gyermek meg a sarokban remeg. Olyan képet se láttam még a WTS-ben, ami azt mutatná, hogy a feleség által halálra szekált férj épp elköltözik, mert már nem bírja tovább. De olyat képet láttam bőven, ahol az a gonosz férj, apa, éppen elköltözik, a szerencsétlen nő és a gyerek meg ott áll, kétségbeesetten. Holott egyetlen férfi sem hagyja el a családját, csak úgy, poénból, a 'testét', a feleségét, a gyermekét. Az esetek mindegyike visszavezethető a női viselkedésre, azon viselkedési elemekre, amit kislány kor óta injekcióz a női nembe ez a gonosz, hazug, démonos világ. A reklámokkal, a filmekkel, de leginkább az anyánktól eltanult negatív mintával, amit tovább adunk lányainknak, akaratlanul is elvetve gyermekeink házassága felbomlásának a magvát.
    Mrs.SL

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Mrs SL!

      Köszönöm a véleményedet, ahányan vagyunk, annyiféleképpen látunk dolgokat.

      Abban teljesen egyetértek veled, hogy a feleségbántalmazások eseteinek, ha nem is mindegyike, de nagy része "visszavezethető a női viselkedésre, azon viselkedési elemekre, amit kislány kor óta injekcióz a női nembe ez a gonosz, hazug, démonos világ."
      És azzal is, hogy ez a része a dolognak kevésbbé van hangsúlyozva. De sok esetben ez egy kommunikációs félreértés is egyben mindkét oldalról: a családi erőszak ellen fellépő szervezetek sokszor úgy értelmezik, hogy ha a bántalmazott fél viselkedéséről esik szó, akkor már azzal azt a személyt vádolják az elkövető viselkedéséért. Az erőszakos tetteket elkövetők pedig szeretnek erre hivatkozni és mentegetni az erőszaktevőt a felelősség alól, mivel a másik fél viselkedése "érthetővé" teszi ezt. Pedig ez helyzetlen érvelés és zsákutca. Az bántalmazás elkövetője (akár szóbeli, érzelmi vagy fizikai) maga tehet a tettéről!!
      Tehát nem elfogadható az a kifogás, hogy a "feleségem érzelmileg befolyásolt/kínzott/manipulát, vagy szóbeli erőszakot követett el ellenem, ezért ütöttem meg". A feleség felelős a saját viselkedéséért, da ha valaki ilyen környezetben él legyen az akár nő, akár férfi, vajon miért nem tud aktívan fellépni ez ellen? Miért nem tudja kikérni magának a másik viselkedését? Miért nem kér segítséget családsegítőtől, mentális szakembertől? Vagy miért nem lép ki egy abúzív kapcsolatból? Miért vár addig a pontig, amikor már nem bírja és elkövetővé válik, aztán meg a másikra keni a tettét?
      (Egyébként megmondom, hogy JT-i miért kerülnek ebbe a helyzetbe: mert tartani akarják az arcukat a 'világ' előtt és ezt úgy teszik, hogy letagadják a gondjaikat, még maguk előtt is....ezt nem bántás képpen mondom, én is ezt tettem egy jóideig, mert nem láttam más lehetőséegt magam előtt, csak az értelmetlen szenvedést).

      Mint egy olyan személy, aki gyermekként szexuális molesztálásban részesült, tudatában vagyok annak, hogy a nőkben vannak olyan minták, melyek a gyermekkori neveltetésből származnak és tudattalanul ismétlődnek. Ez irritálhatja a férfiakat, ami érthető. Viszont ez nem ugyanaz, mint a családonbelüli erőszak (bár JT-i ezt annak állítják be). Én pl nem tudtam az ellenem elkövetett erőszakról, nos tudatosan nem, így annak másokra gyakorolt hatásairól sem. Egy keresztény közösségben az ember azt várná, hogy ha valakinek problémája van, akkor azt rendezze (Máté 5:23,24).
      Ha a feleség viselkedése zavaró vagy manipulatív (amiben teljesen egyetértek), akkor a férjnek éppen úgy lehetősége van ezt elmondani neki, vagy ha nem sikerül, akkor kilépni a kapcsolatból. A tettlegességre nem jogosít fel senkit (mert a tettlegesség igen magas százalékát a férfiak követik el a nők ellen).

      Ha tanult ember vagy és szellemi munkát végzel, akkor talán nem újdonság számodra az, hogy van az embernek egy tudattalan területe. Nos nálam ez a gyermekkori megbecstelenítés itt volt. Bizony nem értettem, hogy amikor a férjem tettlegesen bántalmazott, akkor miért gondolja azt, hogy ezt megteheti csak azért mert én számára "idegesítően" viselkedtem. Miért ő talán nem volt idegesítő számomra? Valójában fogalmam sem volt arról, hogy mi a baja velem, mert nem volt képes ezt normálisan kifejezni, csak veréssel. Nyilván ezt látta otthon, ő is csak egy saját mintát követett. Én meg egy ilyen férfit választottam, mert az én "molesztálásos" mintámban meg ez volt benne. Csak ez így nekem nem volt jó és mivel éreztem, hogy ez Istennek nem tetszik, ezért kértem a vének segítségét. Ebben a kommunikációs elsiklásban, a JT gyülekezet vénei, felvigyázói bizony a férfierőszakot támogatták, míg az én érzéseimet és negatív tapasztalataimat teljesen figyelmenkívülhagyták. Ez pedig így nagyon durva volt.
      Én nem gondoltam azt és most sem gondolom, hogy én magam vagyok a megtestesült ártatlanság. Azonban nem tartom keresztényi problémakezelésnek a fizikai erőszakot, de még mentegethető viselkedésnek sem, sem a férfiak, de sem a nők részéről.

      Törlés
    2. ...folyt

      Nyilván te nem éltél át olyan helyzetet, amit én átéltem és ezért a te nézőpontod más, amit tiszteletbe tartok. Az én cikkeimet azonban nem az előítélet íratja, hanem a személyesen átélt tapasztalataim, amit szeretnének egyesek elmosni és csökkenteni azon vének felelősségét az ehhez hasonló ügyek kezelésben, akik részt vettek ilyenekben. Az a férfi, aki magára vállal ilyen tisztséget, jóllehet semmiféle szakmai ismerettel nem rendelkezik, súlyos ítéletnek teszi ki magát, hiszen egyrészt tőle lesz számokérve, másrészt pedig a társulat is az nyakába fogja varrni a dolgot, ha ebből bármi gondja származik.
      Úgy gondolom, hogy ezt jobb, ha tudja valaki.

      A gyermekkori megbecstelenítés áldozatai rendkívül nehéz helyzetben vannak amúgy is, nem kéne még újabb erőszakos cselekedeteknek kitenni őket és ítélkezni felettük, csak azért mert "nem könnyű esetek". A JT gyülekezetben azonban ezt teszik sajnos. Ez a bánásmód egyenlő azzal a kijelentéssel, hogy az illető maga tehet arról, hogy megerőszakolták. Kérdezem: te el tudod képzelni, hogy hibáztass egy 5 éves gyereket azért, mert szexuális molesztálás áldozatává vált?

      A gyermekkori élményeket és a tudatalatti tartalmainkat mindannyiunknak saját felelőssége felhozni és kezelni. Amióta ennek tudatában vagyok, ezt teszem és ezért is írok ilyen cikkeket, melyek ezt a témát járják körül.

      Ugyanis a férfiakba ugyanúgy injekciózta a viselkedést a "gonosz világ" kisgyermekkorukba, melyek ugyanúgy bosszanthatják a nőket, és ugyanúgy ki kell azokat az élményeket turkászniuk és szembe kell nézniük velük. De mégis valahogy néhányan úgy gondolják, hogy ez nekik ez nem dolguk, mert ők férfiak. A végső érv pedig a főség elve. Ezért úgy gondolom, hogy meg kell osztanom az engem ért tapasztalatokat és azok hatásait, hogy azok, akik fejlődni akarnak, tudják, hogy mit is csinálnak. De azt is elfogadom, hogy nem mindenki akar fejlődni. Igazából kényelmesebb egy hamis illúzióba ringatni magunkat arról, hogy mi milyen jó emberek vagyunk, a baj mindig a másikkal van.

      Mert ahogy én nem voltam tudatában a saját viselkedésemnek (ez az én dolgom, nem vádolok mást ezért), úgy más sincs a sajátjának. (Csak megjegyezném, hogy a JT-inél nem is lehet....) És mindenkinek ugyanannyi kötelessége dolgoznia saját magán, mint nekem az én bajomon. (Gal 6:5)

      Törlés
  4. Kedves Karalábé!
    Őszintén sajnálom azt, ami gyermekkorodban történt veled, és nagyon bízom abban, hogy előbb-utóbb talán sikerül átlépned azt a borzalmas élményt.
    Sajnos azt hiszem, hogy amit fent leírtam, azt nem érted, de azok után amiket lerítál nem is csodálkozom. Lehet, hogy úgy godolod, hogy érted, de a válaszodból egyértelmű, hogy nem.
    Azonban nem akarok sem vitatkozni, sem meggyőzni, sem téged, sem másokat. Nem attól leszünk jó vagy rossz emberek, hogy mi valamiről a véleményünk.
    Mrs.SL

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nézd! Amit fent leírtál tudomásul vettem és elfogadom, hogy te így vélekedsz. Mit kéne ezen megértenem? Én nem akarlak meggyőzni semmiről sem, de gondolom te sem.

      saját véleményem szerint nincsenek jó meg rossz emberek, hanem jó és rossz tulajdonságaink vannak mindannyiunknak.
      A világot a saját tapasztalatainkon keresztül szemléljük. Sokan nehezen tudják elképzelni, hogy a gyermekekkel ilyen szörnyű bűncselekmények megtörténnek, ezért nehéz elfogadni egy olyan személy nézőpontját is, aki átélte ezeket. De az igazsághoz ez is hozzátartozik.

      Törlés
  5. “Ez azért elgondolkoztató, hiszen ez arra utal, hogy azok a férfifőségükkel dicsekedő férfiak, akik lenézik és ledegradálják a nőket, vajon mennyire vannak előrébb, ha, tegyük fel az adott "bevásárlóközpont" vásárlási lehetőségeit kellene feltérképezniük? Hány férfira lenne szükség ahhoz, hogy minden üzletről tudják, hogy mi hol van? Mondjuk 30 vagy 40? De akkor még mindig csak egy férfi csak egy üzletben volt…”

    Kedves karalábé, ez azért, elgondolkoztató... Kérlek, olvasd el mégegyszer, amit írtál, mert magad ellen beszélsz, és valójában éppen te vagy, aki lenézed és degradálod a férfiakat.
    Honnan gondolod, h. ha "az adott bevásárlóközpont" feltérképezése lenne a feladat, akkor ennek nem tudna egyetlen férfi elegettenni? Szerinted a férfiak ezt 30 v. 40 személy foglalkoztatásával oldanák meg.
    Lásd be, h. ez csak a te nőinek nevezett "logikád" szerint van így! Ha egy férfi egy feladathoz megtalálta az egyszerű, célravezető megoldást, akkor egy másfajta feladathoz nem fogja ugyanezt, ész nélkül alkalmazni. Ez csak a te sablonos gondolkodásodban vetődhet fel így, és el sem tudod képzelni, h. másként is lehetne, pl. az új feladathoz új megoldást is lehetne találni.
    Ez ebben a nagyon egyszerű helyzetben is így van, de az élet ennél sokkal nehezebb kihívások elé állít, amiket a furcsa gondolkodásoddal sehogyan sem lehetne kezelni.
    Erre még rádobsz egy lapáttal, és felhánytorgatod, h. : “Ugyanis a férfiakba ugyanúgy injekciózta a viselkedést a "gonosz világ" kisgyermekkorukba, melyek ugyanúgy bosszanthatják a nőket...".
    Ahogyan megállapítod, "a férfiak viselkedését a gonosz világ injekciózza beléjük kisgyermekkorukban". Éppen az a sajnálatos, h. hiába tiltakozunk ellene, a férfiak a bölcsődétől az egyetemig a számukra abnormális női nevelést kapnak, tehát amit gonosz világnak nevezel, az a nőtársadalom.
    Az szomorú poén, h. a női nevelés eredménye, amint írod, még bosszantja is a nőket.
    Tudod, a férfiakat ebben a helyzetben azért lehet csak hibáztatni, h. a legerélyesebben nem vetnek véget ennek az ön- és közveszélyes feminista tobzódásnak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "a férfiak a bölcsődétől az egyetemig a számukra abnormális női nevelést kapnak"
      Csak egy kérdés: miért nem nevelik akkor saját magukat? Mondjuk tizenéves koruktól?

      Törlés
    2. Azért, kedves, mert pl. a gyermekek fele elvált családban él, és az anyákhoz kerül a feminista rendszer jóvoltából.
      Az intézményes oktatásban-nevelésben pedig, a bőlcsődétől az egyetemig női közalkalmazottak - hogy a te kifejezéseiddel éljek - "injekciózzák a viselkedést (a saját viselkedési mintáikat) a férfiakba kisgyermekkorukban", és tovább, egészen felnőtté válásukig.

      Azok az állítások a cikkedben, h. itt patriarchális társadalomban, és elnyomva élnének a nők, hát, enyhén szólva, nem felelnek meg a valóságnak.
      Tudod, a korábbi korszakokban pedig egyenesen éhen vesztek volna a nők, v. a természet kegyetlen törvényei végeztek volna velük (ezáltal az egész emberi közösséggel is) ha nem védelmezik őket önfeláldozóan és a közösség fennmaradása érdekében szolidárisan a férfiak. Látom, ezt neked nehéz belátni.
      Ez ma sincs egészen másképpen.

      Törlés
    3. Drágaság! Mivel te valószínűleg egy erőszakos nő (anya?) áldozata vagy, én meg erőszakos férfiak áldozata vagyok, ezért MINDKETTŐNKNEK nehéz felfogni dolgokat ebben a kérdésben. Te mégis csak azt gondolod, valami miatt, hogy csak nekem vannak ezzel nehézségeim.
      nem értünk ebben egyet és ennyi, ez még nem ok arra, hogy eten vitatkozzunk, nemde?

      Törlés
  6. Ha neked ez csak annyi, h. nem értünk ebben egyet, akkor te szeretsz áldozat lenni. Jogod van hozzá, bár ha így áll a dolog, akkor kérdés, h. áldozatnak vagy-e tekinthető. Lehet az is, h. leginkább önmagad áldozata vagy. Érdemes lenne legelőször ezt tisztázni magadban, mert az írásaidból az tűnik ki, h. magaddal sem értesz egyet.
    Ezután következhetne, h. másokat okolj a sérelmeidért, de azokat csak, akik erre rászolgáltak. Az viszont, semmiképp sem megy, h. meghamisítod a tényeket, és a saját hibáidat másokra vetíted.
    Tudod, az emberek nem wudu babák, és a férfiak sem szeretik, ha a női logikádnak nevezett rosszindulatú csődtömeget rájuk zúdítják, és rajtuk élik ki a perverzitásukat.
    Ezek valójában nagyon egyszerű, könnyen felfogható dolgok, csak a te logikád a következtetések egyenes levonása helyett az ábrádon látható, kaotikus bolyongást végez, aminek az elmondásod szerint nem is a megoldás keresése az igazi célja.

    VálaszTörlés