Egy olvasó küldte az alábbi írást egy emailben, a gondolatok erejéről és azok hatásairól.
Akár szívünk erejével, akár DNS-ünkkel, akár elménk által, gondolataink energiájával: Ha akarjuk, ha nem, szakadatlanul jeleket küldünk a külvilágba s jelzéseink találkoznak mások energiáival.
Ha azonos a hullámhosszuk, az ő energiáik óhatatlanul ráhangolódnak a miénkre. Ha különböző, az energiánk nem érinti meg őket. Ugyanakkor természetesen minket is vonz azoknak az embereknek az energiája, akikkel azonos hullámhosszon vagyunk. Folyamatosan sugározzuk s egyben fogadjuk is a jeleket.
Azáltal,hogy mindennel összeköttetésben állunk, mindenestől újraírhatjuk "sorsunkat". Ily módon ugyanis mindent megváltoztathatunk az életünkben - mindegy,hogy egy mély,őszinte szerelemre és / vagy gyógyulásra és / vagy barátokra vágyunk. Mivel mindennel összeköttetésben állunk, gondolataink és hitünk által teremtett rezgésterünk mások rezgésterét is mozgásba lendíti.
Ha ezt a képességet céltudatosan használjuk, saját akaratunk szerint alakíthatjuk az életünket. Ennek feltétele,hogy ismerjük meggyőződéseink és gondolataink valódi tartalmát s ezáltal megtanuljuk tudatosan irányítani őket, kételyek és gyöngeség nélkül.
A LÉNYEG MINDIG A MÉLYSÉGES MEGGYŐZŐDÉS.
Életünkben megvalósul mindaz, amiben leginkább hiszünk, amire a leggyakrabban gondolunk, legyen az akár gyógyulás, akár valamilyen rendkívüli siker. Amiről meg vagyunk győződve, az meg is valósul. Ez természetesen félelmeinkre is igaz, ha gondolatban energiával tápláljuk őket.
Akár vágyak, akár félelmek: Valóságunk forrása mindig korábbi gondolataink erejében keresendő. A rezonancia törvényének értelmében ez vonzza rezgésével életünkbe mindazt, amit remélünk, vagy amitől félünk.
L E G Y E N N É K E D A T E H I T E D S Z E R I N T - mondta Jézus Krisztus
Minél inkább hisszük,hogy :
- mindentől különváltan élünk
- a dolgokkal szemben tehetetlenek vagyunk
- áldozatok vagyunk
- minden csupán a véletlen eredménye s életünk áttekinthetetlen, kusza eredmények
halmaza
- a világ igazságtalan
- nincs hatalmunk a betegségek felett
- ennél több nem jár nekünk az életben
- a szerencse is és a szerencsétlenség is vak
- idegenek vagyunk a testünkben
- saját képességeinket nem befolyásolhatjuk ("olyanok vagyunk, amilyenek ...")
ANNÁL JOBBAN BELEKEVEREDÜNK AZ IMÉNT FELVÁZOLT IJESZTŐ ÉLETBE.
Ugyanakkor üresség és magány tölt el minket, mert elszakadunk a bennünk szunnyadó alkotótól - elszakadunk saját isteni valónktól. Nem csoda,hogy magányosságunkban felszínes dolgokkal próbáljuk kitölteni az életünket. Ezért hajszolunk olyan célokat, amelyek sohasem tesznek igazán boldoggá, hiszen alig érintenek meg minket ... Amíg nem találunk magunkra - amíg nem magunkat tekintjük világunk megteremtőjének, addig életünk csakugyan áttekinthetetlen és látszólag véletlenszerűen bekövetkező események kusza kavalkádja lesz. Csakhogy ezt is mi sugalljuk életünknek. Mi teremtjük meg azt az állapotot, amelyre végül is aztán oly kevesen panaszkodunk (megmagyarázzuk - elfogadjuk)
A REZONANCIA TÖRVÉNYE BÁRMIT ELŐSEGÍT ÉS MINDIG MEGERŐSÍT A HITEDBEN.
Az energia nem nézi,hogy egy cél erkölcsös-e, vagy mennyire hasznos stb
Egyszerűen "csak" a belőled áradó impulzusokra válaszol.
Így tulajdonképpen bármikor kiléphetünk magunk alkotta világunkból.
Nem kell mást tennünk, mint a nézeteinken változtatnunk : Kezdhetjük pl azzal,hogy más szemmel tekintünk a mindennapjainkra. Először is azt kell megértenünk,hogy miként lépünk kapcsolatba a minket körülvevő világgal és miképpen változtathatnánk meg a rezgésterünket, hogy általa olyan élményeket vonzzunk az életünkbe, amilyenekre vágyunk.
Vágyaink és kívánságaink valóra váltásához az első és legfontosabb lépést azzal tesszük meg, ha nem "kívülállónak", hanem a világ részének tekintjük magunkat. Ettől kezdve semmiféle negatív gondolatnak nem fogjuk óvatlanul átadni magunkat, hiszen tudjuk,hogy ezek a gondolatok is rezgésteret gerjesztenek, amely hasonló rezgésterekkel lép kapcsolatba és olyan irányba tereli életünket, amilyenbe nem akarjuk.
HA MEGÉRTJÜK, MIKÉNT LÉPÜNK KAPCSOLATBA A MINKET KÖRÜLVEVŐ VILÁGGAL, RENDELKEZÉSÜNKRE ÁLL A VILÁGMINDENSÉG LEGNAGYOBB EREJE.
Ha gondolkodási mintáinkon, régi meggyőződéseinken és a magunkról alkotott véleményünkön változtatunk -, az addig ártalmas erőterünkre reagáló eseményekkel és személyekkel már nem leszünk azonos hullámhosszon, ezért aztán lassacskán el is tűnnek az életünkből. Új élmények, tapasztalatok, új ismeretségek váltják fel őket - olyanok, amelyekkel / akikkel pozitív gondolataink révén lépünk kapcsolatba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése