Orvos, gyógyítsd meg magad!

A társulati logika és fejtegetés jól látható egy cikkben, amelyben valaki egy bizonyos "koordinátor"-ral folytatott bizalmas levelezést tár a nyilvánosság elé. Számomra mindig érdekes bepillantást nyerni abba a biorobot stílusú gondolkodási módba, melyet valamilyen mértékben minden JT magáévá tesz - így biztos én is ezt tettem, amikor még JT voltam -, bár nyilván annak, aki "koordinátor"-ként van számontartva, biztosan más rálátása van a szervezet problémakezelői folyamataira.
Az biztos, hogy aki nem volt benne ilyen szerepben (nos, mert pl nő az illető), annak ezek az elképzelések teljesen újak és 'zöldek' és némelyik annyira hihetetlen abból a szempontból, hogy mi módon képzelik felnőtt emberek, hogy az ő saját meglátásaikért és gondolkodásukért - melyek alapján olyan döntéseket hoztak, melyekkel emberi életeket nyomorítottak meg - nem vonhatóak felelősségre?


Az egész levelezés elérhető a fenti linkről, én ide csak néhány kivonatot idézek:

"Ha a Y hitnézetekkel kapcsolatos aggályai adódtak, akkor lehetősége van kutatást végezni a Társulat kiadványaiban, hogy választ találjon a kérdéseire. A kiadványaink azokat a bibliai igazságokat fejtegetik, melynek ő maga is sok sok éven át a tanítója volt. Ha a kutatása során nem talál válaszokat, akkor a vén sem tud válaszolni rájuk. És akkor marad a Jehovára való várakozás, feltéve ha elég erős a hite hozzá.
Ez persze nem jelenti azt, hogy semmilyen segítségre nem számíthat, hiszen ha szellemileg picit legyengültnek érzi magát, vagy beteg, akkor "orvosra" van szüksége. A gyógymód azonban nem a levél elolvasása és közös kiértékelése, hanem a kételkedés okának feltárása, és tanácsadás, ahogyan helyreállítható és megelőzhető ez a kellemetlen helyzet."

A hitnézetekkel kapcsolatos aggályok bármikor felszínre jöhetnek egy olyan vallásban, mely kifejezetten olyan embereket vonz, akiket szeretnének választ kapni a hitnézettel kapcsolatos kérdéseikre. Hiszen nagyon valószínű, hogy ezért kezdtek ezek az emberek bibliatanulmányozást is JT-ivel, mert ők ezt ajánlották fel nekik. Tehát nem kéne azon feltétlenül csodálkozni, ha valakinek további kérdései adódnának, miután megkeresztelkedik. Attól még nem lesz rögtön szellemi beteg vagy "legyengült", hiszen egészen addig a pontig a kérdései azt jelezték, hogy az illető gondolkodik. Viszont egy ponton túl, már 'betegséget' jelentene? Mi változott?
No, de ha már 'beteg', akkor meg kell gyógyítani. Érdekes módon azonban ezt nem az illető ember oldaláról, hanem az Őrtorony oldaláról közelíti meg a "koordinátor". Hiszen emberileg lehet, hogy van valami gondja, ami miatt a hite meggyengült, vagy nem érzi annyira az Istenbe vetett bizalmat. Lehet, hogy észrevett valamit, ami miatt nem tud már úgy megbíznia  vezetésben? Ennek számtalan oka lehet, ha a "koordinátor" ő maga is egy másik ember, akkor tudnia kell ezt. Ezzel szemben mi a 'gyógymód': "a kételkedés okának feltárása".
De nézzük, hogyan is történik ez Őrtoronyéknál:

"Maradva a szemléltetésnél, az életmód betegséggel - például májpanasszal - orvoshoz forduló személyt nem kell elkísérni a kocsmába és együtt lerészegedni.... Ehhez lenne hasonló a felmerült kérdések közös megvizsgálása, ami kárt okozhat a segíteni szándékozó vénnek is. Az ilyen információk gyakran az internet helyes használatával kapcsolatos tanácsok és figyelmeztetések figyelmen kívűl hagyásából erednek, ezért erre vonatkozóan kell helyreigazítást adni. Ahogyan a kígyó az édenkertben, úgy ma is körmönfontan, nagyon hihetően tudnak tálalni hamis ismereteket, ami zavarba ejtheti az óvatlanokat."

Vagyis nem a valódi okot, hanem az Őrtorony által ravaszul bevezetett álokot kell feltárni a kételkedőnek. Tehát azért vannak kételyei és kérdései, mert az internetet helytelenül használta! Ez - amint már tudjuk - azt jelenti, hogy áthágta az Őrtorony internethasználatra vonatkozó szabályait, vagyis olyan oldalakat olvasott, melyeket volt Tanúk írtak. Ez több sebből is vérzik: az, aki segítő feladatot vállal el, annak annyival minimum tisztába kellene lennie, hogy az illetőnek saját magának kell rájönnie a megoldásra, ugyanis mindenki csak annyit ért meg a dolgokból, amennyit ő maga meg tud emészteni. Az, hogy az Őrtorony készen tálalja  a megoldásokat, melyeket mint valami kezelési útmutatót KELL követni, egy dolog. De mi  van akkor, ha valaki tényleg követi azokat? Vajon akkor az Őrtorony (és bérencei) elismerik a saját felelősségüket az emberek becsapásában? Másrészt pedig nem gátolja-e a szabad gondolkodás és döntéshozatal jogát az, hogy tiltják az ellenvélemények olvasását. Ez éppen olyan lenne, mintha egy műszaki termékeket gyártó cég megvonná a vásárlási lehetőséget attól a vásárlótól, aki a cég hivatalos kezelési útmutatója mellett egy másik vásárló véleményét is figyelembe venné.
Ezzel a körmönfont módszerrel próbálják a személyes felelősség és döntéshozatal jogát aláásni, majd, amikor az illető bajbakerül ezért (mert előbb-utóbb ez bekövetkezik), akkor pedig erre fognak apellálni! (Itt megjegyezném, hogy igazuk is lesz, mert mindenkinek van saját felelőssége a dologban, mégis az Őrtorony részéről azért tartom ezt erkölcstelennek, mert pont ők voltak, akik ezt a 'függőségi' helyzetet kialakították, sőt megkövetelték a híveiktől...).
Azért a kérdezőnek is van felelőssége a dologban, azonkívül is, hogy emberektől várja azokra a kérdésekre a választ, melyekre Isten hívatott válaszolni (ha nincs válasz, az is egy válasz lehet), ezzel kiszolgáltatottá teszi magát másoknak. Két dolog lehetséges: egyik, hogy tényleg nem tudott az internetbeli korlátozásokról (most nem firtatom azok jogosságát), másrészt pedig tudott róluk, de NEM azt mondja, hogy ő azzal nem ért egyet, hanem azt, hogy ez és ez a kérdés merült fel benne, holott ez nem feltétlenül igaz, mert a neten olvasta.  Vagyis a kérdező maga is ravaszkodik, amely esetben ez összeklapfol a társulati ravaszkodással (megjegyzem nem nagyon lehet másként bennmaradni, hacsak....de erről már írtam máshol). Ha viszont a kérdező ugyanúgy játszmázik, mint a Társulat maga, akkor valóban jogos-e csakis egyedül a Társulatot hibáztatni a később kialakult helyzetért? Ezt mindenki döntse le maga!

"És még csak egy gondolat az orvosos szemléltetéshez. Kevesen tudják, hogy az orvosnak jogában áll megtagadni a kezelést, például ha a beteg nem működik együtt vele, vagy kétségbe vonja a szakvéleményét. Így a pásztoroknak is vannak jogai. Van méltóságuk és önérzetük és miközben szolgálnak nem válnak más emberek szolgáivá. Így számadással csak Istennek tartoznak."

Aha! Szóval a pásztorok csak Isten előtt tartoznak számadással? Miért az internetes szabályt áthágó, az nem?  Vagy a kérdéseket feltevő, az nem?
Tehát a vének nem válnak mások szolgáivá, de azért jogot formálnak maguknak arra, hogy beleszóljanak a többiek lelkiismeretébe. Nekik van méltóságuk és önérzetük, de a másiknak nem lehet ilyen.
Valóban: az orvosnak jogában áll megtagadni a kezelést, de nem akkor, amikor a beteg már benn fekszik a  műtőben és be van altatva, esetleg a hasa is már fel van vágva!
Sajnos volt részem olyan "szellemi pásztorkodásban", amikor a vén azt kérdezte tőlem, amikor feltártam neki a problémámat, hogy 'nem fog ő ettől leépülni?'. Akkor nem értettem, hogy miért mondja ezt (és még sokáig az eset után sem), de az ilyen "koordinátori" beszámolók segítenek belelátni a 'felősséggel bíró személyek' gondolkodásába, ami enyhén szólva rémisztő. nem csoda, ha "bizalmasan" kezelik az információkat, bizony sokan elképednének, ha tudnák, hogy mi megy a színfalak mögött.

"És még egy apróság: én is szeretnék kérni tőled valamit: Kérlek gondolkodj el a következő kérdésen: Ha bármiféle "jogos kérdés", vagy gyanú felmerülhetne Jehova Tanúival, mint szervezettel szemben, akkor vajon miért áldott meg téged Jehova, amikor vénként és felvigyázóként szolgáltál, a szervezeti dolgokban a rabszolgának engedelmeskedve?"

Szóval ezek az emberek valóban azt gondolják, hogy semmiféle "jogos" kifogás nem hozható fel a szervezet ellen. Vagyis az mindenekfelett áll, és az azt kiszolgáló emberek nem felelnek a tetteikért. Azonkívül, hogy ez alapból ellentmond a Bibliának, más baj is van vele. Jehova Szervezetét egy isteni szerepbe helyezi, ami gyakorlatilag kimeríti a bálványimádás fogalmát. Nem csoda, hogy ennek megfelelő gyümölcsöket teremnek. Ha valaki abból indul ki, hogy neki minden körülmények között igaza van, az nem képes szembenézni a saját esendőségével és valószínűleg mindent - beleértve akár etikátlan és erkölcstelen tettekkel is - el fog követni annak érdekében, hogy ennek az 'igazságosságnak' látszatát fenntartsa. De akkor hogyan fog fejlődni a krisztusi tulajdonságokban? Hogyan fog egyre nagyobb megértésre jutni? Sehogy.
Isten áldására apellálni, pedig igen bárgyú érveleés, mert azt az a személy érezte, aki őszinte hittel cselekedett. És miért is ne lehetnének őszinték azok a Tanúk, akik nem tudnak a hátuk mögött hozott döntésekről? Egyébként is 'isten áldása' nagyon relatív: függ az illető személy tudatossági és érettségi szintjétől is. Pl: mit tartunk áldásnak?  Ha van egy jól fizető állásunk? Vagy ha munkanélküliek vagyunk? Nyilván ebben is a társulati agymosások irányítják a Tanúkat, melyek eleinte ugyan felvillanyozóak lehetnek, míg később már azt sem tudja a delikvens, hogy fiú-e vagy lány. A társulat tanácsai alapján ugyanis meg kell állni a növekedésben.

De mi a helyzet, ha változik a mérce, ha 'fordul az égi szekér'? Vajon mi történik ezzel a szép nagy kerek érveléssel, melyet koordinátorunk előadott?

"Ha Jehova elérkezettnek látja az időt, bizonyára publikus lesz a dolog - feltéve, ha igaz - és akkor majd átadom a jelenlegi ismeretet a feledés jótékony homályának"

Megy sufniba! Szeretné majd elfelejteni a drága. De a helyzet azért ennyire nem egyszerű, mert az emberi lélek és lelkiismeret nem így működik és ezekért súlyos árat fognak fizetni ezek az emberek. Mert tudatlannak lenni és valamiről nem akarni tudni, az két külön dolog. Mi van akkor, ha valaki TUD arról, hogy rengeteg panasz van a szervezet ellen, de nem veszi figyelembe azokat, mert 'felülről' azt az utasítást kapja?
Talán mentesülhet a saját maga által felvállalt felelősség következményei alól? A vének és felvigyázók ezért komoly gondban vannak, mert velük végeztették el a szemétségeket, viszont a Társulat nem fogja őket megvédeni.
Ezért fontos minden levél (lehetőleg ajánlott küldeményként feladva), amit valaki a Társulatnak ír, mert ezek bizonyítják, hogy ezek az emberek igenis értesültek a gondokról, de SZÁNDÉKOSAN figyelmenkívül hagyták azokat. Aztán utána meg a tudatlanságukra hívatkoznak.
Minél több valódi szembesítés történik valódi emberekkel, annál gyengébb lesz az Őrtorony.