De belül nem volt "paradicsomi" állapot, sem a lelkemben, sem a környezetemben. Talán ezért sem tudtam magam sohasem elképzelni abban az 'új világban', mert mindig úgy éreztem, hogy nem vagyok arra méltó, hogy ott éljek. Tudom, hogy sok Jehova Tanúja érzi ezt így, és még csak azt sem tudják, hogy miért. Én sem tudtam, de volt egy időszak, pontosabban történt valami, amikor ennek oka láthatóvá vált előttem.
Ez segített megértenem, hogy az érzéseim csak visszatükrözték azt, hogy nem értettem, nem érzékeltem azt az áldozatot, mely 'megváltott az atyáinktól örökölt hiábavaló élettől'.
Talán segítségedre lehet az alábbi videó, melyben egy pályaválasztási tanácsadó nyilatkozik:
Tisztelt karalébé! /vicces név :)/
VálaszTörlés"de volt egy időszak, pontosabban történt valami, amikor ennek oka láthatóvá vált előttem."
Esetleg lehet erről még valamit?
Megnéztem a videót. Valóban fontos, hogy az ember azt csinálja, amit szeret. Én azt csinálom. Vég nélkül sorolhatnám, hogy mi mindent szeretnék még tenni. Ezért lenne jó, örökké élni.
Te azt csinálod, amit szeretsz?
Igen, azt csinálom.
TörlésAz élet minősége nem függ annak hosszától. Ha a teendők csak a vágyálom szintjén ragadnak meg, azt én nem nevezném kielégítő életnek. "Jó lenne" ezt vagy azt csinálni, az a vágyak elhalasztása.
Egy volt JT-nek nem könnyű megtalálnia az élete értelmét, de nem lehetetlen.
Én megtaláltam. És nem egy másik egyházban. Soraidból az látszik, hogy te nem találtad még meg.
VálaszTörlésÖrülök neki, hogy te negtaláltad az életed értelmét és kívánom azt, hogy sikeres legyél abban, amit csinálsz.
TörlésKöszönöm!
VálaszTörlés