Csoporthatás

"Soha ne kételkedj abban, hogy egy mély gondolatokkal rendelkező, felelősségteljes kis csoport képes megváltoztatni a világot, hiszen ez az egyetlen módja a világ megváltoztatásának."
(Margaret Mead)

A csoport szociológiai értelmezése

Az egyéneknek olyan együtteseit, melyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek, csoportoknak nevezzük.

A társadalom alapegysége egyben a kiscsoportok egyike a család. Más kiscsoportokat képeznek a közösségek tagjai, melyek személyesen ismerik egymást például ilyenek lehetnek: szomszédság, munkatársak, egyesületek, vallási közösségek, klubok stb. Ezen belül megkülönböztetnek formális és informális csoportokat. Formálisnak nevezzük azokat a csoportokat, melyeket valamiféle szervezeti szabályok definiálnak. Ilyen csoport lehet például egy vállalati osztály, iskola vagy egy vallási csoportosulás hivatalos testülete. Az ezen keretek között létrejött „egység” egy szigorú hierearchia szerint épül fel és működik. Az informális csoportok nem egy szabályrendszeren, hanem az egyének szimpátiáján alapulnak vagy egy közös érdek tartja össze a tagokat. A tagság önkéntes, általában spontán módon szerveződnek. Ilyen például egy baráti társaság, egy klikk vagy egy bármilyen közös érdeket képviselő önszerveződött csoport. Az informális csoport azonban mindig a formális csoport keretein belül jön létre, a formalitás mintegy gerincet képezve.

Léteznek ezen kívül nyitott és zárt csoportok. A nyitott csoporthoz bármikor bárkinek lehet csatlakozni, pl egy idősklub, a zárt csoportok tagsága állandó, bekerülni nehéz és egy meghatározott ideig tevékenykednek (Pl: Rotary Club).

Az egyén szocializációjának legfontosabb színtereként az ún elsődleges (primer) csoportot tekinthetjük. Ez egy olyan különleges kiscsoport, melyben az egyes csoporttagok érzelmi biztonságot kaphatnak és ezek a kapcsolatok elősegíthetik a személyiségük fejlődését. Egy adott egyén életében a család, egyes munkatársak, barátok vagy egyesületi társak alkothatják ezt az elsődleges csoportot, melyen keresztül segítséget kaphat lelki egészsége fenntartásához vagy esetleges problémáiban. Andorka Rudolf szerint „....az elsődleges csoportok többi tagjától kapott pozitív visszajelzések, szerető elfogadás és elismerés szükséges ahhoz, hogy az egyénben saját magáról reális énkép alakuljon ki” (Bevezetés a szociológiába, 394. oldal)

A csoport jellemzői

A csoport saját céllal rendelkezik, tagjai közös célok és ezeket megvalósító cselekvés révén kötődnek egymáshoz, émg akkor is, ha ezek nincsenek írásban rögzítve (pl: családi, rokoni csoportok). Erre alapozottan jönnek létre a normák, melyek szabályozzák a tagok viselkedését. A normák nem azonosak az egyéni elvárásokkal, hanem egy, a csoportban működő interakció terméke, melynek betartása a csoporthoz tartozás feltétele is egyúttal. A normáknál el kell érni, hogy a csoport minden tagja kötelezőnek tekintse azokat magára nézve. A csoport nyomást gyakorol abból a célból, hogy ezeket az írott-íratlan törvényeket mindenki elfogadja, amennyiben valaki erre nem hajlandó, bele kell nyugodnia a csoporton belüli elszigetelődésre vagy a csoportból való kizárásba vagy meg kell kísérelnie a csoportban kialakult és elfogadott normák megváltoztatását.

A kitűzött célok alapján a csoport tagjai feladatokat jelölnek ki, melyek ha beválnak, mintául szolgálnak és hagyományozódnak. A csoporton belüli feladatok sajátos szerepeket jelölnek ki, mely tevékenység során kialakul a hierarchia.

A feladatok teljesítése a csoportos tevékenység eredménye, nem pusztán az egyes egyének munkájának összegzése. Ez az a plusz, amit a csoportszellem ad hozzá az egyes emberek tetteihez, amely mind előmozdíthatja, mind hátráltathatja is azt. Például: a futballmérkőzésen csak egy ember rúgja a gólt, de a többiek munkája is benne van a teljesítményben.

A csoportok szerkezete tartós, ami azt jelenti, hogy akkor is változatlan marad, ha annak tagjai kicserélődnek. Az informális csoportok gerincét is a formális csoport képezi, melyben az életkor, tapasztalat, szakmai felkészültség stb függvényében státuszok alakulnak ki. A csoporton belül kialakult pozícióból ered a tekintély. Ez lehet formális alapokon nyugvó objektív és/vagy az informális személyiségből eredő szubjektív tekintély. A hiteles vezető csak egységes tekintély alapján érvényesülhet a csoporton belül, vagyis a formális és informális tényezőknek támogatniuk kell egymást.

Csoportdinamikai folyamatok

A csoportdinamika olyan erők összessége, melyek pszichológiailag leírható változásokat hívnak elő, pl: hatalom, fejlődés, befolyásolás. Módszerei között megtalálhatóak például a brainstorming, kommunikációs gyakorlatok, a szerepjátékok stb. A pszichoszociális tanulási helyzet, a ’laboratórium’, melyben a csoport tagjai kisérleti körülmények között sajátíthatnak el új szokásokat, miközben megfigyelik saját reakcióikat a többiekkel való kapcsolat fényében. Ezen alkalmakkor a személyes élményeket kiértékelik és megosztják egymással a tagok. Ilyen csoportok például: a T-csoport, Encounter-csoport, Sensitivity Training, kommunikációs és szervezeti tréningek és az akció kutatás.

A csoporttagok közötti összetartó erőt csoportkohéziónak nevezzük. Ez a közös tevékenység közben végzett együttes élmények hatására jön létre és az adott közösség összetartó elemévé válik. A csoportdinamika fontos eszköze a befolyásolás, ami a közösen kialakított normák rendszere.

Ezen folyamatok kölcsönös és kedvező egymásrahatása esetén a csoport tagjainak biztonságérzetet ad, hozzájárul a reális önértékelés kialakulásához és az egészséges önbizalom megerősítését segíti elő. A csoporthatás fontos része a véleményalkotás, mely húzóerőként hathat ugyan, bár a többség véleményének egyeznie kell.

A csoport hatékonyásga attól függ, hogy mennyire képesek a csoporthoz tartozó egyének felkészültségét, ügyességét integrálni. Csoporteffektusról akkor beszélhetünk, ha a csoport közösen képes elérni valamit, amit még a legtehetségesebb csoporttag sem érhetett volna el, ha egymaga dolgozik.

Általánosan érvényes az az álláspont, hogy az egyéni célok, törekvések könnyebben valósulnak meg a csoportban. De vannak negatív hatású csoportok, például rosszul működő családok, destruktív szekták stb., melyekben ha nem vigyáznak a belső folyamatokra, akkor az egyénben kialakulhat az elszigetelődés, kitaszítottság érzése vagy éppen ellenkezőleg, az együttműködés természetessége helyett az elnyelés vagy egybeolvadás veszélye állhat fenn. Ezen negatív helyzeteket a személyes igényekre való figyelem, a társak közti személyes viszony, a megfelelő információ-áramlás, az emberbaráti kapcsolatok, az egymást segítő kölcsönös tevékenységi formák hívatottak megelőzni.

Források:
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába

Csoportdinamika: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csoportdinamika#T-csoport

A csoport és jellemzői: http://www.hrportal.hu/c/a-csoport-es-jellemzoi-20101129.html

Wikipédia: Csoport, Internet: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csoport_(szociol%C3%B3gia)