(Margaret Mead)
A csoport szociológiai értelmezése
Az egyéneknek olyan együtteseit,
melyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek, csoportoknak nevezzük.
A társadalom alapegysége egyben a kiscsoportok egyike a család. Más
kiscsoportokat képeznek a közösségek tagjai, melyek személyesen ismerik egymást
például ilyenek lehetnek: szomszédság, munkatársak, egyesületek, vallási
közösségek, klubok stb. Ezen belül megkülönböztetnek formális és informális
csoportokat. Formálisnak nevezzük azokat a csoportokat, melyeket valamiféle
szervezeti szabályok definiálnak. Ilyen csoport lehet például egy vállalati
osztály, iskola vagy egy vallási csoportosulás hivatalos testülete. Az ezen
keretek között létrejött „egység” egy szigorú hierearchia szerint épül fel és
működik. Az informális csoportok nem egy szabályrendszeren, hanem az egyének
szimpátiáján alapulnak vagy egy közös érdek tartja össze a tagokat. A tagság
önkéntes, általában spontán módon szerveződnek. Ilyen például egy baráti
társaság, egy klikk vagy egy bármilyen közös érdeket képviselő önszerveződött
csoport. Az informális csoport azonban mindig a formális csoport keretein belül
jön létre, a formalitás mintegy gerincet képezve.
Léteznek ezen kívül nyitott és zárt csoportok. A nyitott csoporthoz bármikor bárkinek lehet
csatlakozni, pl egy idősklub, a zárt csoportok tagsága állandó, bekerülni nehéz
és egy meghatározott ideig tevékenykednek (Pl: Rotary Club).
Az egyén szocializációjának
legfontosabb színtereként az ún elsődleges
(primer) csoportot tekinthetjük. Ez egy olyan különleges kiscsoport,
melyben az egyes csoporttagok érzelmi biztonságot kaphatnak és ezek a
kapcsolatok elősegíthetik a személyiségük fejlődését. Egy adott egyén életében
a család, egyes munkatársak, barátok vagy egyesületi társak alkothatják ezt az
elsődleges csoportot, melyen keresztül segítséget kaphat lelki egészsége
fenntartásához vagy esetleges problémáiban. Andorka Rudolf szerint „....az
elsődleges csoportok többi tagjától kapott pozitív visszajelzések, szerető
elfogadás és elismerés szükséges ahhoz, hogy az egyénben saját magáról reális
énkép alakuljon ki” (Bevezetés a szociológiába, 394. oldal)
A csoport jellemzői
A csoport saját céllal rendelkezik, tagjai közös célok és ezeket megvalósító
cselekvés révén kötődnek egymáshoz, émg akkor is, ha ezek nincsenek írásban
rögzítve (pl: családi, rokoni csoportok). Erre alapozottan jönnek létre a normák, melyek szabályozzák a tagok
viselkedését. A normák nem azonosak az egyéni elvárásokkal, hanem egy, a
csoportban működő interakció terméke, melynek betartása a csoporthoz tartozás
feltétele is egyúttal. A normáknál el kell érni, hogy a csoport minden tagja
kötelezőnek tekintse azokat magára nézve. A csoport nyomást gyakorol abból a
célból, hogy ezeket az írott-íratlan törvényeket mindenki elfogadja, amennyiben
valaki erre nem hajlandó, bele kell nyugodnia a csoporton belüli
elszigetelődésre vagy a csoportból való kizárásba vagy meg kell kísérelnie a
csoportban kialakult és elfogadott normák megváltoztatását.
A kitűzött célok alapján a csoport
tagjai feladatokat jelölnek ki,
melyek ha beválnak, mintául szolgálnak és hagyományozódnak. A csoporton belüli
feladatok sajátos szerepeket jelölnek ki, mely tevékenység során kialakul a hierarchia.
A feladatok teljesítése a csoportos
tevékenység eredménye, nem pusztán az egyes egyének munkájának összegzése. Ez
az a plusz, amit a csoportszellem ad
hozzá az egyes emberek tetteihez, amely mind előmozdíthatja, mind hátráltathatja
is azt. Például: a futballmérkőzésen csak egy ember rúgja a gólt, de a többiek
munkája is benne van a teljesítményben.
A csoportok szerkezete tartós, ami
azt jelenti, hogy akkor is változatlan marad, ha annak tagjai kicserélődnek. Az
informális csoportok gerincét is a formális csoport képezi, melyben az életkor,
tapasztalat, szakmai felkészültség stb függvényében státuszok alakulnak ki. A csoporton belül kialakult pozícióból ered
a tekintély. Ez lehet formális alapokon nyugvó objektív és/vagy az informális
személyiségből eredő szubjektív tekintély. A hiteles vezető csak egységes
tekintély alapján érvényesülhet a csoporton belül, vagyis a formális és
informális tényezőknek támogatniuk kell egymást.
Csoportdinamikai folyamatok
A csoportdinamika
olyan erők összessége, melyek pszichológiailag leírható változásokat hívnak
elő, pl: hatalom, fejlődés, befolyásolás. Módszerei között megtalálhatóak
például a brainstorming, kommunikációs gyakorlatok, a szerepjátékok stb. A
pszichoszociális tanulási helyzet, a ’laboratórium’, melyben a csoport tagjai
kisérleti körülmények között sajátíthatnak el új szokásokat, miközben
megfigyelik saját reakcióikat a többiekkel való kapcsolat fényében. Ezen
alkalmakkor a személyes élményeket kiértékelik és megosztják egymással a tagok.
Ilyen csoportok például: a T-csoport, Encounter-csoport, Sensitivity Training,
kommunikációs és szervezeti tréningek és az akció kutatás.
A csoporttagok közötti összetartó erőt
csoportkohéziónak nevezzük. Ez a
közös tevékenység közben végzett együttes élmények hatására jön létre és az
adott közösség összetartó elemévé válik. A csoportdinamika fontos eszköze a befolyásolás, ami a közösen kialakított
normák rendszere.
Ezen folyamatok kölcsönös és kedvező
egymásrahatása esetén a csoport tagjainak biztonságérzetet ad, hozzájárul a
reális önértékelés kialakulásához és az egészséges önbizalom megerősítését
segíti elő. A csoporthatás fontos része a véleményalkotás,
mely húzóerőként hathat ugyan, bár a többség véleményének egyeznie kell.
A csoport hatékonyásga attól függ,
hogy mennyire képesek a csoporthoz tartozó egyének felkészültségét, ügyességét
integrálni. Csoporteffektusról akkor
beszélhetünk, ha a csoport közösen képes elérni valamit, amit még a
legtehetségesebb csoporttag sem érhetett volna el, ha egymaga dolgozik.
Általánosan érvényes az az álláspont,
hogy az egyéni célok, törekvések könnyebben valósulnak meg a csoportban. De vannak
negatív hatású csoportok, például rosszul működő családok, destruktív szekták stb.,
melyekben ha nem vigyáznak a belső folyamatokra, akkor az egyénben kialakulhat az
elszigetelődés, kitaszítottság érzése vagy éppen ellenkezőleg, az együttműködés
természetessége helyett az elnyelés vagy egybeolvadás veszélye állhat fenn. Ezen
negatív helyzeteket a személyes igényekre való figyelem, a társak közti személyes
viszony, a megfelelő információ-áramlás, az emberbaráti kapcsolatok, az egymást
segítő kölcsönös tevékenységi formák hívatottak megelőzni.
Források:
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába
Csoportdinamika: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csoportdinamika#T-csoport
A csoport és jellemzői: http://www.hrportal.hu/c/a-csoport-es-jellemzoi-20101129.html
Wikipédia: Csoport, Internet: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csoport_(szociol%C3%B3gia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése