Az erőszak áldozatainak beazonosítása

Egyes olvasóktól olyan vádakat kaptam, miszerint egy feminista blogot vezetek és sajnáltatom magam. Természetesen a joga mindenkinek megvan a saját személyes véleményéhez. A blogom olvasását nem teszem kötelezővé, akit ez a téma zavar, azt kérem, keressen magának másik olvasnivalót.

A Jehova Tanúi gyülekezetében átélt dolgokat nem veszem személyem elleni sértésnek vagy támadásnak, jóllehet annak szánták őket, inkább egy olyan feladatomnak érzem a történések feltárását, mely emberi kötelességem. Ez a dolog nem személyes magánügyem, hanem minden olyan Jehova Tanújáé, aki komolyan veszi a Biblia tanításait: "ne légy részes a más bűneiben; tenmagadat tisztán tartsd." (1Tim 5:22), hiszen nekik ugyanúgy feladatok tudni és feltárni a gyülekezeten belüli erőszakot, akár nők, férfiak, gyermekek vagy akárki ellen történjenek is.
Ez nem csupán a vénekre vonatkozik, hanem mindenkire!
Az ezzel a témával kapcsolatos nyugtalanság bizonyos személyek részéről csak annak a jele, hogy igenis egy nagyon is kényes ügyről van szó, ami további figyelmet érdemel. Ugyan mi akadályozhatna meg krisztusi értelemmel bíró, felelősségteljes embereket abban, ne emeljék fel szavukat és ne tegyenek semmit ilyesmi súlyosságú bűncselekmények ellen. Vagy milyen 'krisztusi' szellemmel bírnak azok akik nem hogy ők maguk nem teszik meg amit meg kéne tenniük, hanem még az áldozatokat is hallgatásra próbálják bírni? (Máté 23:13)

Biztos vagyok benne, hogy sok jószándékú ember van JT-i között, ezért kérlek VEDD ÉSZRE te magad a környezetedben azokat a jeleket, melyek arra utalhatnak, hogy valaki erőszak vagy zsarnokoskodás áldozata.

Érthető módon a családon belüli erőszak áldozatainak nagy szégyenérzetük van a történtek miatt. A Jehova Tanúinál a tanítások szerint mindenki tökéletlen, ezért az áldozatok könnyen úgy értelmezhetik a velük történteket, hogy biztosan megérdemelték, amit kaptak. Főleg, ha még a gyülekezeti előljárók is megerősítik őket ebben. 

A felnőtt áldozatoknak is nehéz egy kívülálló segítségét kérni, ha családi konfliktusról van szó. Sokan inkább megpróbálnak "hosszútűrők' lenni, mert azt hiszik, hogy idővel a helyzet megoldódik vagy erőszakos társuk lenyugszik. Próbálják leplezni a történteket, mert a 'szeretet minden bűnt elfedez', ezért inkább a megbocsátás hamis képzetében ringathatják magukat ahelyett, hogy őszintén szembe nézzenek problémáikkal. 

Az áldozatok viselkedhetnek visszahúzódóan, esetleg 'nem önmaguk'. Lehet, hogy időről időre kék foltok vannak rajtuk, melyre mindig van valami gyors magyarázatuk, amiről aztán igyekeznek elterelni a szót lehetőleg gyorsan. Előfordulhat, hogy gyakran lemondanak megbeszélt találkozókat, 'rosszullétekre' hívatkozva. Ezenkívül gyakran éri őket baleset, munkahelyi konfliktus vagy negatív életesemények, melyek 'éppen így jöttek ki'. Ha nem is panaszkodnak a családi gondjaikról, de mindig találnak valami olyan témát, amiben ezt a 'kimondhatatlan' panaszukat mégis valahogy testbe ölthetik. 

Az alábbi videó segít megmutatni, hogy milyen találékonyak tudnak lenni a nők, ha a 'szoknyájukkal kell eltakarniuk' a családi perpatvarokat. 

A gyermekek ellen elkövetett szóbeli vagy akár fizikai erőszak is elterjedt a gyülekezetekben. A fiataloknak szánt folyóíratokban sehol sem találni arra utalást, hogy egy JT fiatal a családon kívül kérjen segítséget, esetleg egy tanárától vagy egy mentális szakembertől. A JT fiatalalok legtöbbje zárkózott, kirekesztett a környezetében is, éppen a vallása tanításai miatt, de a gyülekezetben is a félelem légköre uralkodik: a fiatalok egymás árulóivá válnak inkább, mint barátaivá. A túl jól tanuló gyerek, akivel 'soha nincs semmi baj' az a leggyanúsabb, mert az a gyerek nagy valószínűséggel elfojtja  a negatív érzéseit. Az ilyen fiatalok pszichoszomatikus betegségben, sőt akár rákban is szenvedhetnek, melyek a szervezet önvédő mechanizmusa, amikor egy elviselhetetlen helyzetben nem képesek harcolni, így a 'harc' a test belső folyamataiban nyilvánulhat meg.
A gyülekezeti elrendezés szerint a gyerekeknek a szüleikhez kell fordulniuk és ők fordulhatnak a vénekhez baj esetén.

A 2005 1/22 Ébredjetek a 19-21 oldalon található cikkében az alábbi tanácsot adja:
"A cikk elején idézett Mira ezt mondja: „Fogalmam sem volt, hogyan segítsek az osztálytársamnak. Ezért beszéltem egy gyülekezeti vénnel, aki adott néhány jó tanácsot, hogy miként segíthetek ennek a lánynak.” Igen, Jehova Tanúi keresztény gyülekezetében a tapasztalt férfiak a segítségedre lehetnek (Efézus 4:11, 12)."
Jóllehet a vének nem mentális szakemberek és számtalan esetben súlyos károkat okoztak emberek életében kétségtelenül ugyan jó szándéktól vezéreltetve, de az alapvető önismeret és az emberei konfliktusok, krízishelyzetek kezelésének ismerete hiányában.

A Fiatalok Kérdései: Miért kelll tisztelnem apámat és anyámat című fejezete arra utal, hogy a szülőknek mindig igazuk van: "Érdekes módon, egyes fiatalok kimerítik magukat és szüleiket azzal, hogy ellenállnak a szülői utasításoknak, csak azért, hogy később rádöbbenjenek, a szüleiknek mindig is igazuk volt."

Ez egyesek számára azt sugallja, hogy ha konfliktus van, akkor az csakis a gyermek hibája lehet. Ez pedig egyáltalán nem igaz! Ha a vénekhez fordulna is egy fiatal a szülője esetleges durva bántalmazása vagy szexuális jellegű visszaélése miatt, azok talán nem az FK könyvből fognak neki tanácsot adni? A kör tehát bezárul, amit belülről kitörni lehetetlenség.
A könyv, de más Őrtorony társulat gondozásában megjelent kiadvány sem utal arra, hogy a gyermekek vagy fiatalok, akik Jehova Tanúi családban nőnek fel, külső segítséget kérjenek vagy fogadjanak el az erőszakos szülőjükkel szemben, akik éppen pont a társulati "fegyelmezés vesszejé"-ről szóló értelmezést veszik szó szerint.
" a fegyelmezés vesszeje a helyreigazítás eszközét jelképezi, bármi legyen is az. A szülők szeretetteljes fegyelmezéssel igyekeznek kiigazítani olyan hibákat, amelyek ha beleivódnának a gyermek jellemébe, felnőttkorában sok keserűséget okoznának neki."
(2008 4/1 Őrtorony)

"A ’vessző’, bár időnként szó szerint értendő, a szülői hatalmat jelképezi, amellyel a szülők határozottan, de szeretetteljesen és helyes módon élnek, azért, mert foglalkoztatja őket a gyermekeik örök jóléte"

(2006 4/1 Őrtorony) 

De ha személyük ellen nem is történik erőszak, akkor is szem és fültanúi lehetnek szüleik vitatkozásainak, sőt veszekedéseinek.

Az is könnyen elképzelhető, hogy azok a családok, melyek eddig a Jehova Tanúi gyülekezetébe tartoztak, de elhagyták azt Őrtorony Társulat tanításainak pontosabb megértése után vagy esetleg azért, mert olyan dolgokat tapasztaltak a gyülekezetekben, melyekkel képtelenek voltak azonosulni.
Eleinte talán ez felszabadító érzéssel bírhat, azonban  az oly sok éven át hordott álarc, melyet az Őrtorony tanítások a követőikre kényszerítettek, kezd megrepedezni az egyes tagok arcán, ami elég ijesztő folyamatokat indíthat el egyesek életében.
Pontosabban, amiről azt hitték, hogy szép, nagy, teokratikus egyetértésben vannak, arról kiderülhet, hogy mégsem. Mivel az asszonyok közül sokan elfogadják a nekik szánt háziasszonyi szerepet, de az őrtorony-szemellenző eltávolításával egyre több önálló gondolat felébred bennük, melynek kezelésében a gyülekezeti főségről kialakult szemléletű férfiak nem járatosak.


Források:
Fiatalok kérdései, Őrtorony Társulat kiadásában
Ébredjetek 2005 1/22
Őrtorony 2008 4/1,  2006 4/1