A Magyar Hírlap 1997. szeptember 27.-i száma az alábbi eseményről számolt be:
"A történelmi egyházak közös fellépése az általuk társadalomellenesnek minősített vallási közösségekkel szemben egyelőre inkább az információk átadására szorítkozik. A Dobogókőn e héten tartott nemzetközi ökumenikus konferencia 16 országból érkezett katolikus, protestáns és ortodox résztvevői azt próbálták felmérni, hol húzódnak a vallásszabadság határai.
A tanácskozáson az új vallási mozgalmak némelyikéről megállapították, hogy mind az egyén, mind a család, mind pedig a társadalom egésze számára veszélyt jelentenek. Ezek közül a konferencia végén rendezett tájékoztatójukon a résztvevők a szcientológiához, a Krisna-hithez és a Jehova tanúihoz kötődő csoportok tevékenységét nevezték meg. Harmati Béla evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke elmondta: szükségszerű megállapítani ezeknek a mozgalmaknak a működésével kapcsolatban, hogy hol húzódnak a vallásszabadság határai. Johannes Aagaard, dán teológus véleménye szerint a vallásszabadság addig érvényes az új mozgalmakra, amíg azok nem kívánnak meghatározó helyet elfoglalni a közéletben. Ha viszont a „magánvallás” szintjét átlépik, vállalniuk kell a közéleti ellenőrzést, és ha „könnyűnek találtatnak”, tevékenységüket korlátozni kell. Lapunk kérdésére Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke kijelentette: Magyarországon külön intézmény kellene, hogy fel lehessen mérni, mely szekták milyen hatásfokkal vannak nálunk jelen. Így egyelőre nem született még határozott állásfoglalás arról, hogy az új vallási mozgalmak közül melyek jelenthetnek valódi veszélyt, és hol lehet szó még dialógusról. Az érsek úgy értékelte, hogy a dobogókői konferencia főleg az információáramlással - amelyet állandósítani akarnak - segítette a történelmi egyházak ökumenikus fellépését. - Tájékoztatáson kívül nincs egyéb eszközünk - mondta ki a püspöki kar elnöke. Thomas Gandow, a berlini Dialog Intézet igazgatója ehhez hozzátette: az információcserén túl a „megtámadott történelmi egyházaknak” határozottabban kell válaszolniuk a kihívásokra. Németországban már az állam sem maradt semleges: fellép a destruktívnak ítélt szcientológia egyházzal szemben."
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1412-es ajánlás (1999)
A szekták illegális tevékenysége:
A szekták illegális tevékenysége:
1. A Közgyűlés felidézi 1178. sz. ajánlását (1992) a szektákra és új vallási mozgalmakra
vonatkozóan, amelyben nem tartotta kívánatosnak „szektatörvények” megalkotását
mivel, az ilyen jogszabályok beavatkozást jelentenének az Emberi Jogok Európai
Egyezményének 9. Cikke által biztosított lelkiismereti és vallásszabadságba és
ártalmasak lennének a tradicionális vallásokra nézve is.
2. A Közgyűlés megerősíti elkötelezettségét a lelkiismereti és vallásszabadság iránt.
Elismeri a vallási pluralizmust, mint a vallásszabadság természetes velejáróját. Az állam
semlegességét és a törvény előtti egyenlőséget a diszkrimináció minden formájával
szembeni alapvető biztosítéknak tartja és ezért felszólítja az állami szerveket, hogy
tartózkodjanak a hitre vonatkozó értékítéleten alapuló intézkedésektől.
3. Az 1178 sz. ajánlás (1992), még csak azt javasolta a Miniszterek Bizottságának, hogy
tegye meg a szükséges intézkedéseket a fiatalok és a nyilvánosság tájékoztatása és
oktatása érdekében és kérte, hogy gazdasági társaságként jegyezzenek be minden
nyilvántartott szektát és új vallási mozgalmat.
4. Az ajánlás elfogadása óta számos olyan súlyos esemény történt, amely arra késztette a
Közgyűlést, hogy újra megvizsgálja a jelenséget.
5. A Közgyűlés arra a következtetésre jutott, hogy szükségtelen a szektákat definiálni
vagy arról dönteni vallásnak minősülnek-e vagy sem. Azonban aggodalomra adnak okot
azok a csoportok, amelyeket szektáknak tartanak attól függetlenül, hogy milyen vallási,
ezoterikus vagy spirituális tanokat követnek, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.
6. Másrészt a Közgyűlés azon a véleményen van, hogy elengedhetetlen annak biztosítása,
hogy ezen csoportok tevékenysége – legyenek akár vallásos, ezoterikus vagy spirituális
természetűek – megfeleljen a demokratikus társadalmaink alapelveinek, különösen az
Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. Cikkében lefektetett rendelkezéseknek és
egyben jogszerű is legyen.
7. Különösen fontos, hogy megbízható információ álljon rendelkezésre ezekről a
csoportokról, amelyet nem kizárólag a szekták maguk vagy a szekták áldozatainak
védelmére létrehozott szervezetek szolgáltatnak és az is, hogy miután az érintetteknek
volt lehetőségük véleményt nyilvánítani az információ tárgyilagosságáról, az a
nyilvánosság széles köréhez jusson el.
8. A Közgyűlés ismét hangsúlyozza: a fontos szellemi iskolák, vallások történetére,
filozófiájára vonatkozó információt az iskolai tananyagba be kell építeni, különösen a
serdülőkorúak oktatása esetében.
9. A Közgyűlés kiemelten fontosnak tartja a legsebezhetőbbek védelmét, különös
tekintettel a vallási, ezoterikus vagy spirituális csoportok tagjainak gyermekeire, rossz
bánásmód, nemi erőszak, gondatlanság, agymosással történő ideológiai nevelés vagy az
iskolától való távol maradás esetén, amely megakadályozza a gyermekjóléti szervezeteket
a felügyelet gyakorlásában.
10. Ezért a Közgyűlés felhívja a tagállamok kormányait, hogy:
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 1999-es évkönyve 7.3. pontja a társadalomra veszélyes “vallási” mozgalmakról szól:
Magyarországon vallási köntösben olyan “új” szervezet jelent meg, amely a felszínen kultikus körülmények között működik, de valójában a csatlakozó gyanútlan polgárok hiszékenységét kihasználva, mentálisan és gazdaságilag függővé téve őket próbál minél nagyobb befolyást szerezni a társadalomban.
Alapelméletük szerint az átlagosnál jobb képességekkel, adottságokkal rendelkező emberek kötelessége és elhivatottsága társaik vezetése, a társadalom irányítása. Az egyének erre a feladatra akkor válnak képessé, ha megszabadulnak káros beidegződéseiktől, gátlásaiktól és képesek lesznek a helyes – előítéletektől, félelmektől, gyengébb képességű társaik elvárásaitól nem befolyásolt – döntések meghozatalára.
Fő céljuk gazdasági erejük és társadalmi befolyásuk szüntelen növelése. Taktikájuk részét képezi a befolyásos emberek megnyerése. Ennek érdekében tudatosan törekednek a politikai és a gazdasági hatalom megszerzését biztosító pozíciók kialakítására. Célkitűzéseik megvalósítása érdekében jól koordinált, széles körű intézményrendszert alakítottak ki, amely magán viseli az üzleti élet marketing módszereinek – a szoros ellenőrzésre épülő – szervezési elveit.
A jelenség reális megítéléséhez, igazi arculatának objektív megismeréséhez gyakorlati működésüket kísérjük figyelemmel. Ebből kitűnik, hogy “teológiai tanításaik” csak leplezik a gazdasági és politikai célokat.
Más szélsőséges vallási mozgalmaknak is növekvő a tábora Magyarországon, és egyre több a társadalmi veszélyességre utaló tapasztalat. Növekszik a részükről megnyert “hívők” száma, akik a kezdeti időszakban nem is tudják, hogy valójában milyen csoporttal kerültek kapcsolatba. Később – a szervezet befolyása alá kerülve – a bennük kialakított fanatikus elkötelezettség és engedelmesség miatt kevésbé képesek akaratuk önálló érvényesítésére. Több esetben előfordult már, hogy a családtagok elkeseredetten keresték a lehetőséget szeretteik “visszaszerzésére”.
A Hivatal feladatának tekinti, hogy megfelelően tájékoztassa a közvéleményt, a szülőket, az iskolákat a szélsőséges vallási mozgalmak valós tevékenységéről. Ehhez igénybe veszi a hivatalos kapcsolatok, illetve a nyilvánosság nyújtotta lehetőségeket.
Nos, eltelt már jónéhány év azóta amióta ezeket a bejelentéseket tették. Nekünk, akik áldozataiul estünk ezen szervezetek valamelyikének, kötelességeink vannak azzal kapcsolatban, hogy az okozott sérelmeket az illetékesek látótereibe hozzuk.
vonatkozóan, amelyben nem tartotta kívánatosnak „szektatörvények” megalkotását
mivel, az ilyen jogszabályok beavatkozást jelentenének az Emberi Jogok Európai
Egyezményének 9. Cikke által biztosított lelkiismereti és vallásszabadságba és
ártalmasak lennének a tradicionális vallásokra nézve is.
2. A Közgyűlés megerősíti elkötelezettségét a lelkiismereti és vallásszabadság iránt.
Elismeri a vallási pluralizmust, mint a vallásszabadság természetes velejáróját. Az állam
semlegességét és a törvény előtti egyenlőséget a diszkrimináció minden formájával
szembeni alapvető biztosítéknak tartja és ezért felszólítja az állami szerveket, hogy
tartózkodjanak a hitre vonatkozó értékítéleten alapuló intézkedésektől.
3. Az 1178 sz. ajánlás (1992), még csak azt javasolta a Miniszterek Bizottságának, hogy
tegye meg a szükséges intézkedéseket a fiatalok és a nyilvánosság tájékoztatása és
oktatása érdekében és kérte, hogy gazdasági társaságként jegyezzenek be minden
nyilvántartott szektát és új vallási mozgalmat.
4. Az ajánlás elfogadása óta számos olyan súlyos esemény történt, amely arra késztette a
Közgyűlést, hogy újra megvizsgálja a jelenséget.
5. A Közgyűlés arra a következtetésre jutott, hogy szükségtelen a szektákat definiálni
vagy arról dönteni vallásnak minősülnek-e vagy sem. Azonban aggodalomra adnak okot
azok a csoportok, amelyeket szektáknak tartanak attól függetlenül, hogy milyen vallási,
ezoterikus vagy spirituális tanokat követnek, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.
6. Másrészt a Közgyűlés azon a véleményen van, hogy elengedhetetlen annak biztosítása,
hogy ezen csoportok tevékenysége – legyenek akár vallásos, ezoterikus vagy spirituális
természetűek – megfeleljen a demokratikus társadalmaink alapelveinek, különösen az
Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. Cikkében lefektetett rendelkezéseknek és
egyben jogszerű is legyen.
7. Különösen fontos, hogy megbízható információ álljon rendelkezésre ezekről a
csoportokról, amelyet nem kizárólag a szekták maguk vagy a szekták áldozatainak
védelmére létrehozott szervezetek szolgáltatnak és az is, hogy miután az érintetteknek
volt lehetőségük véleményt nyilvánítani az információ tárgyilagosságáról, az a
nyilvánosság széles köréhez jusson el.
8. A Közgyűlés ismét hangsúlyozza: a fontos szellemi iskolák, vallások történetére,
filozófiájára vonatkozó információt az iskolai tananyagba be kell építeni, különösen a
serdülőkorúak oktatása esetében.
9. A Közgyűlés kiemelten fontosnak tartja a legsebezhetőbbek védelmét, különös
tekintettel a vallási, ezoterikus vagy spirituális csoportok tagjainak gyermekeire, rossz
bánásmód, nemi erőszak, gondatlanság, agymosással történő ideológiai nevelés vagy az
iskolától való távol maradás esetén, amely megakadályozza a gyermekjóléti szervezeteket
a felügyelet gyakorlásában.
10. Ezért a Közgyűlés felhívja a tagállamok kormányait, hogy:
- I. ahol szükséges, ott hozzanak létre országos vagy regionális szintű, a vallási, ezoterikus vagy spirituális csoportokkal kapcsolatos információs központokat vagy nyújtsanak támogatást azok részére;
- II. építsék be a jelentős spirituális iskolák és vallások történetére és filozófiájára vonatkozó ismeretanyagot az iskolai tananyagba;
- III. a meglévő büntető- és polgári jogi eljárásokat vessék be a vallási, ezoterikus vagy spirituális természetű csoportok nevében elkövetett jogellenes cselekmények ellen;
- IV. biztosítsák, hogy a gyermekek kötelező iskoláztatásáról szóló jogszabályokat szigorúan alkalmazzák és hogy a megfelelő hatóságok beavatkoznak ezen jogszabályok megsértése esetén;
- V. ahol az szükséges, ösztönözzék a vallási, ezoterikus vagy spirituális csoportok áldozatait vagy azok családjait segítő társadalmi szervezetek létrehozását, különösen a kelet- vagy közép-európai országokban;
- VI. olyan szemléletmódot ösztönözzenek a vallási csoportokra vonatkozóan, amelyek megértést, toleranciát, párbeszédet és a konfliktusok megoldását eredményezik;
- VII. tegyenek határozott lépéseket minden olyan tevékenység ellen, amely diszkriminatív vagy kirekesztő a kisebbségi vallási vagy spirituális csoportokkal szemben.
- I. azokban a közép- és kelet-európai országokban ahol szükséges, az ezen országokra irányuló segélyprogramjainak keretében gondoskodjon olyan információs központok felállításáról, melyek vallási, ezoterikus vagy spirituális természetű csoportokról nyújtanak tájékoztatást;
- II. állítson fel egy európai megfigyelő központot, amely a nemzeti információs központok közötti, a vallási, ezoterikus vagy spirituális természetű csoportokra vonatkozó információcserét segítené elő.
Magyarországon vallási köntösben olyan “új” szervezet jelent meg, amely a felszínen kultikus körülmények között működik, de valójában a csatlakozó gyanútlan polgárok hiszékenységét kihasználva, mentálisan és gazdaságilag függővé téve őket próbál minél nagyobb befolyást szerezni a társadalomban.
Alapelméletük szerint az átlagosnál jobb képességekkel, adottságokkal rendelkező emberek kötelessége és elhivatottsága társaik vezetése, a társadalom irányítása. Az egyének erre a feladatra akkor válnak képessé, ha megszabadulnak káros beidegződéseiktől, gátlásaiktól és képesek lesznek a helyes – előítéletektől, félelmektől, gyengébb képességű társaik elvárásaitól nem befolyásolt – döntések meghozatalára.
Fő céljuk gazdasági erejük és társadalmi befolyásuk szüntelen növelése. Taktikájuk részét képezi a befolyásos emberek megnyerése. Ennek érdekében tudatosan törekednek a politikai és a gazdasági hatalom megszerzését biztosító pozíciók kialakítására. Célkitűzéseik megvalósítása érdekében jól koordinált, széles körű intézményrendszert alakítottak ki, amely magán viseli az üzleti élet marketing módszereinek – a szoros ellenőrzésre épülő – szervezési elveit.
A jelenség reális megítéléséhez, igazi arculatának objektív megismeréséhez gyakorlati működésüket kísérjük figyelemmel. Ebből kitűnik, hogy “teológiai tanításaik” csak leplezik a gazdasági és politikai célokat.
Más szélsőséges vallási mozgalmaknak is növekvő a tábora Magyarországon, és egyre több a társadalmi veszélyességre utaló tapasztalat. Növekszik a részükről megnyert “hívők” száma, akik a kezdeti időszakban nem is tudják, hogy valójában milyen csoporttal kerültek kapcsolatba. Később – a szervezet befolyása alá kerülve – a bennük kialakított fanatikus elkötelezettség és engedelmesség miatt kevésbé képesek akaratuk önálló érvényesítésére. Több esetben előfordult már, hogy a családtagok elkeseredetten keresték a lehetőséget szeretteik “visszaszerzésére”.
A Hivatal feladatának tekinti, hogy megfelelően tájékoztassa a közvéleményt, a szülőket, az iskolákat a szélsőséges vallási mozgalmak valós tevékenységéről. Ehhez igénybe veszi a hivatalos kapcsolatok, illetve a nyilvánosság nyújtotta lehetőségeket.
Nos, eltelt már jónéhány év azóta amióta ezeket a bejelentéseket tették. Nekünk, akik áldozataiul estünk ezen szervezetek valamelyikének, kötelességeink vannak azzal kapcsolatban, hogy az okozott sérelmeket az illetékesek látótereibe hozzuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése