A liberális törvények terjedésével a kisebb vallások, szekták is egyre nagyobb teret hódítanak, ami olykor nehéz feladatok elé állíthatja a tanárokat. A leggyakoribb konfliktusforrások közé tartoznak az ünnepeken, tanulmányi versenyeken vagy osztálykirándulásokon való részvétel elutasítása és a felsőoktatásból való kimaradás. A szekták, saját tevékenységüket gyakran olyan képzéseknek állítják be, amely elősegíti a fiatalok oktatását és a bűnmegelőzést.
Hazánkban a szélsőséges vallási kisebbségek képviselői a lelkiismereti szabadság elvére hívatkoznak, melyet az iskoláknak tiszteletben kell tartaniuk. Azonban a rendszerváltást követően az állam és az egyház szétválása óta a gombamódra szaporodó szekták hírneve aggodalomra adhat okot, kiváltképp a gyermekvédelem területén. A szekták belső életéről és agymosási tecnikáikról szóló jobb megértés segíthet leküzdeni a félelmet, így a másodlagos szocializáció színteréűl szolgáló iskola ellensúlyozhatja a destruktív szekták hatásait.
Az alábbiakban összefoglaltam néhány gondolatot a szekták módszereiből, melyeket már a gyermekeknél igyekeznek bevezetni, és a lehetséges módokról, melyekkel a tanárok kivédhetik azok hatásait:
- · Felsőbbrendűségtudat, a kiválasztottság tudata, a megmentettek csoportja
A szektás hatás alatt nevelkedett gyermekek gyakran kiváló tanulók és példás magaviseletűek. Érthetően, a tanár szempontjából ez nem feltétlenül jelent problémát. Azonban a gyermekek számára az iskolai teljesítmény gyakran az egyedüli terület, ahol önmaguk lehetnek, és amibe belefektethetik energiáikat. A példás magaviselet hátterében is az elittudat és a szülőknek való megfelelési kényszer állhat. Nem szabad ezeket a jeleket figyelmen kívül hagyni, főleg ha szomatikus tünetekkel párosulnak.
- · Áldozattudat, bűntudat keltése, a tagok kívülről várják a segítséget, mert magukat tehetetlen és ‘ártatlan’ áldozatoknak tekintik, a “világ megtérítésére“ tett kísérlet
A szegregáció már az iskolában elkezdődhet, a gyerek kirekesztés és gúny tárgyává válhat. A szektás családból származó gyerek ne kapjon több lehetőséget vallási nézetei kinyilvánítására, mint a másik gyerek a sajátjáéra. Meg kell tanulnia meghallgatnia másokat is, vállalni a felelősséget tetteiért és kiállnia saját magáért.
- · Negatív megerősítés, az üldöztetés megerősíti a vallásos tudatot
Minél erőteljesebben próbálja a környezet jobb belátásra bírni, annál jobban a szekta karjaiba löki a híveket, ezért kerülni kell az ideológia vitákat, lebeszélést vagy lesajnálgatást. Az ellenkezés be van építve az indoktrinációs folyamatba, mellyel pont a jószándékú segítők fognak bizonyítékot szolgáltatni a fiataloknak arra, hogy vallási tanaik “óvják” őket. Mindenkinek joga van a saját hitnézeteihez, bármilyen bizarrnak is tűnik.
- · Kettős mérce, kettős személyiségek kialakulása
A csoport tagjai úgy gondolják, hogy nekik lehetnek lelkiismereti aggályaik, míg másoknak nem lehetnek ilyenek. Az igaz, hogy a „lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlását az oktatási intézményben lehetővé kell tenni”, a vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadsága azonban nem ütközhet mások jogaiba. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya kimondja, hogy “senkit sem lehet olyan kényszernek alávetni, amely csorbítaná azt a szabadságát, hogy saját vallása vagy meggyőződése legyen, vagy hogy ilyent elfogadjon”. A tanároknak és a gyerekeknek is meg van a joguk ragaszkodniuk a saját vallásos vagy lelkiismereti jogaikhoz. A gyermek, esetleg a szülője hitétől eltérően kíván dönteni egy iskolai környezetben, amit úgyszintén tiszteletben kell tartani. A Btk. szerint lelkiismereti és vallásszabadságnak a megsértésében vétkes az ”aki mást a lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz”.
- · Sajátos szókészlet használata, a fogalmak mást jelentenek
A fogalmak átértelmezésével előfordulhat, hogy ugyanarról beszélnek és mégis mást értenek alatta. Ez esetenként lehetetlenné teszi az egyes tagokkal való gondolatcserét, ugyanakkor kihasználhatóvá válnak vezetőik kénye-kedvére. Az iskolai oktatás tisztázhatja a jogok és kötelességek fogalmát, a tanárok által mutatott jó példa helyrerakhatja a gyermek fogalomtárát.
- · Beszűkült gondolkodásmód, alacsony önbizalom, személyi kultusz
Remekül ellensúlyozható a látókör kiszélesítésével, önbizalom növelésével, a valós teljesítmények dicséretével a személy helyett. Ha a fiatal megtalálta a saját érdeklődési területét, akkor nagyobb affinitása lesz a továbbtanulásra is.
- · Kínosan ügyelnek a “jó hírnév” megőrzésére és a törvények tiszteletére
Nem kell mindent elhinni, amit a szekták önmagukról állítanak tetszetős kiadványaikban vagy jól hangzó programjaikkal. A kultuszok megtűrik a szellemi, fizikai erőszakot, sőt a pedofiliát belső bizalmas ügyként kezelik. Az eseteket jelentő felnőtteket vagy gyermekeket lejáratókampánynak vethetik alá és megvonják tőlük a közösséget. Egyes gyerekek valóban súlyos visszaélések áldozatai lehetnek, melyeknek majdnem egyedüli kiderülési helye az iskola lehet. Egy tanárral, iskolapszichológussal vagy iskolai szociális munkással kialakított jó kapcsolat utat nyithat annak, hogy egy esetleges abúzus a hatóságok vagy gyermekvédelmi szakemberek kezébe kerüljön, és az egész család segítséget kapjon.
Vannak olyan helyzetek, melyek mindenféleképpen szívfájdalommal járnak a pedagógusi munka során. Egyes gyermekeknek nyilvánvalóan nehezebb sorsuk van, mint másoknak, ami érthetően a pedagógust is fájdalommal tölti el. Sok helyzetet sajnos nem lehet megszüntetni, de lehet abban segíteni a gyerekeket és a fiatalokat, hogy megküzdjenek ezekkel. Az oktatás és a pedagógusok áldozatkész munkája már sok, szektában nevelkedett gyermeknek segített kiszabadulni annak fogságából, ami utat nyitott egy gyógyulási folyamatnak az életükben. Ha a pedagógus hozzájárul ahhoz, hogy az iskola pozitívabb élmény legyen a gyermek számára, ezzel elviselhetőbbé válik az élete, ez már sokszor elég.
Bővebb információ kérhető: http://jehovatanui.blog.hu/
Felhasznált irodalom:
Alkotmány: 1949. évi XX. Törvény 60. § (2)
Emberi Jogok Európai Egyezménye: 1993. évi XXXI. Törvény 9. cikk 1-2
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya: 18 cikk 2.
Büntető törvénykönyv: 1978. évi IV. törvény 174/A. §
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése