"Ahonnan jöttünk, az nem rajtunk múlott, ahol megrekedtünk, azt mi formáltuk, ahová hívnak, arra nekünk kell rátalálni."
(Jókai Anna)
Hamarosan!
Fehér Margaréta, a vallási csoportok és szekták károsultjainak megsegítését tervezi. Ha úgy érzed, hogy egy vallási szervezet károsultja vagy, akkor kérünk írj a megadott elérhetőségre és felvesszük veled a kapcsolatot.
2012. január 11., szerda
Babette lakomája
Ez a nagyon kedves film Dániában játszódik, ezért az alapszin szürke. Érzelmektől és tanulságoktól viszont egyáltalán nem mentes.
Először kérlek nézd meg ezt! http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=910qp_nTPns#!Kész!!!! Tudom hogy sok nehézségen mentél át,de ez talán segíthet, javíthat.Már megint tiszta nyál ez a ---kivágva-- monitor. Egész jó az "általad ajánlott" film! Nekem Babette-ről a flow-érzés manifesztálódott. Csíkszentmihályi Mihály foglalta jól össze. A flow egy pszichológiai jelenség elmélete. Az elmélet azt a jelenséget írja le, amelynek során az ember tér és időérzékét elveszítve egy számára örömet és kihívást jelentő tevékenységbe belefeledkezik és ez számára boldogságérzést okoz. Az emberek a flow-élményt Csíkszentmihályi szerint a következőktől kísérve tapasztalják meg: az illető képességeivel összhangban lévő, egyértelmű célok a tudat erős fókuszáltsága az öntudatosság tudatos észlelésének megszűnése az időérzékelés torzulása azonnali reakció a tevékenység alatt felmerülő jelzésekre egyensúly az egyén képességei és a feladat nehézsége közt (a feladat se túl könnyű, se nem túl nehéz) a szituáció feletti kontroll érzése a tevékenység belülről jutalmaz, ezért nem megterhelő az illető teljesen elmerül abban, amit csinál, minden figyelmét erre összpontosítja
A flowélményhez nem szükséges mindegyik jellemzőnek teljesülnie. Csíkszentmihályi Mihály pszichológus ezt írta: „ „Amikor folyóparton ülünk, és figyeljük az elhaladó vizet, megláthatjuk a Flow szépségét működés közben. A víz természetesen áramlik és mozog, biztos irányban. Energiája, ereje, bizonyossága van, ebből a kombinációból nyugalom és a világgal való egység érzete árad. A legjobb pillanatok általában akkor következnek be, amikor egy ember teste és tudata önként vállalt erőfeszítésben végső határáig megfeszült, hogy valami nehezet és érdemlegeset alkosson.
Sokan azért veszítik el szabadságukat és válnak tússzá, mert nem élvezik azokat a dolgokat, amelyeket meg kell tenniük. A sportolóknak, zenészeknek, jó vezetőknek meg kell tenniük azokat a dolgokat, amelyeket talán nem szeretnek, de arra trenírozzák magukat, hogy élvezzék azt, ami ahhoz szükséges, hogy elérjék végleges céljukat. A különböző foglalkozásokat kutatva Csíkszentmihályi felfedezte, hogy amikor az emberek optimális vagy csúcsteljesítményt nyújtanak, megfeledkeznek magukról, az időről, a problémákról. Megjegyzi, hogy ezt a flow-t sokan félreértelmezik egyfajta transzállapotként, és a passzív szabadidős tevékenységeknél is keresik. „A legtöbben annyira várják, hogy otthon lehessenek és lazítsanak. Aztán hazaérnek, és nem tudják, mit csináljanak. Nincs előttük nehézség, ezért a TV előtt ülnek és depressziósak”.
A brazil futball-legenda, Pelé leírta azokat a napokat, amikor minden szokatlanul rendben: „furcsa nyugalmat éreztem, amilyet azelőtt nem tapasztaltam semmilyen más játékban. Egyfajta eufória volt. Úgy éreztem, egész nap tudnék futni anélkül, hogy elfáradnék, hogy végig tudnám cselezni bármelyik csapatot, vagy akár az összeset, hogy fizikailag át tudnék hatolni rajtuk. Úgy éreztem sebezhetetlen vagyok.”
Most találtam meg ezt az értékes hozzászólást, ami - fogalmam sincs miért, de a spamok között kötött ki. (eddig azt sem tudtam, hogy létezik ilyen dobozom a hozzászólások számára, de az utóbbi időben rengeteg spamot kaptam, melyek eltüntetése végett megtaláltam ezt a szektort is...)
Szóval ezer bocs, hogy nem reagáltam hozzászólásodra.
Csikszentmihályit én is olvastam, és elég jól összefoglaltad a dolog lényegét. A Babett lakomája egyébként nekem is azért tetszett, mert rámutat, hogy nem kell óriási világmegváltó dolgokat tenni a boldogságért: elég ha "csak" összahangban vagyunk magunkkal és felismerjük szerepünket az adott helyzetben és körülmények között. Másszóval: rákapcsolódunk a flow-élményre.
Először kérlek nézd meg ezt! http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=910qp_nTPns#!Kész!!!! Tudom hogy sok nehézségen mentél át,de ez talán segíthet, javíthat.Már megint tiszta nyál ez a ---kivágva-- monitor. Egész jó az "általad ajánlott" film! Nekem Babette-ről a flow-érzés manifesztálódott. Csíkszentmihályi Mihály foglalta jól össze. A flow egy pszichológiai jelenség elmélete. Az elmélet azt a jelenséget írja le, amelynek során az ember tér és időérzékét elveszítve egy számára örömet és kihívást jelentő tevékenységbe belefeledkezik és ez számára boldogságérzést okoz.
VálaszTörlésAz emberek a flow-élményt Csíkszentmihályi szerint a következőktől kísérve tapasztalják meg: az illető képességeivel összhangban lévő, egyértelmű célok
a tudat erős fókuszáltsága
az öntudatosság tudatos észlelésének megszűnése
az időérzékelés torzulása
azonnali reakció a tevékenység alatt felmerülő jelzésekre
egyensúly az egyén képességei és a feladat nehézsége közt (a feladat se túl könnyű, se nem túl nehéz)
a szituáció feletti kontroll érzése
a tevékenység belülről jutalmaz, ezért nem megterhelő
az illető teljesen elmerül abban, amit csinál, minden figyelmét erre összpontosítja
A flowélményhez nem szükséges mindegyik jellemzőnek teljesülnie.
Csíkszentmihályi Mihály pszichológus ezt írta:
„ „Amikor folyóparton ülünk, és figyeljük az elhaladó vizet, megláthatjuk a Flow szépségét működés közben. A víz természetesen áramlik és mozog, biztos irányban. Energiája, ereje, bizonyossága van, ebből a kombinációból nyugalom és a világgal való egység érzete árad. A legjobb pillanatok általában akkor következnek be, amikor egy ember teste és tudata önként vállalt erőfeszítésben végső határáig megfeszült, hogy valami nehezet és érdemlegeset alkosson.
Sokan azért veszítik el szabadságukat és válnak tússzá, mert nem élvezik azokat a dolgokat, amelyeket meg kell tenniük. A sportolóknak, zenészeknek, jó vezetőknek meg kell tenniük azokat a dolgokat, amelyeket talán nem szeretnek, de arra trenírozzák magukat, hogy élvezzék azt, ami ahhoz szükséges, hogy elérjék végleges céljukat. A különböző foglalkozásokat kutatva Csíkszentmihályi felfedezte, hogy amikor az emberek optimális vagy csúcsteljesítményt nyújtanak, megfeledkeznek magukról, az időről, a problémákról. Megjegyzi, hogy ezt a flow-t sokan félreértelmezik egyfajta transzállapotként, és a passzív szabadidős tevékenységeknél is keresik. „A legtöbben annyira várják, hogy otthon lehessenek és lazítsanak. Aztán hazaérnek, és nem tudják, mit csináljanak. Nincs előttük nehézség, ezért a TV előtt ülnek és depressziósak”.
A brazil futball-legenda, Pelé leírta azokat a napokat, amikor minden szokatlanul rendben: „furcsa nyugalmat éreztem, amilyet azelőtt nem tapasztaltam semmilyen más játékban. Egyfajta eufória volt. Úgy éreztem, egész nap tudnék futni anélkül, hogy elfáradnék, hogy végig tudnám cselezni bármelyik csapatot, vagy akár az összeset, hogy fizikailag át tudnék hatolni rajtuk. Úgy éreztem sebezhetetlen vagyok.”
Kedves Toronyőr!
TörlésMost találtam meg ezt az értékes hozzászólást, ami - fogalmam sincs miért, de a spamok között kötött ki. (eddig azt sem tudtam, hogy létezik ilyen dobozom a hozzászólások számára, de az utóbbi időben rengeteg spamot kaptam, melyek eltüntetése végett megtaláltam ezt a szektort is...)
Szóval ezer bocs, hogy nem reagáltam hozzászólásodra.
Csikszentmihályit én is olvastam, és elég jól összefoglaltad a dolog lényegét. A Babett lakomája egyébként nekem is azért tetszett, mert rámutat, hogy nem kell óriási világmegváltó dolgokat tenni a boldogságért: elég ha "csak" összahangban vagyunk magunkkal és felismerjük szerepünket az adott helyzetben és körülmények között. Másszóval: rákapcsolódunk a flow-élményre.