Ronald Enroth a Churches That Abuse című könyvében öt
olyan pontot jelöl meg, amelyek a visszaéléseket megengedő egyházakat azonosítják:
- Erő és hatalom: - a tagjaikkal helytelenűl bánó egyházak eltorzítják a szellemi vezetők fogalmát. Visszaélések történnek ott, ahol az egyház vagy csoport vezetői maguknak tulajdonítják az erőt és a hatalmat de ugyanakkor nem lehet sem nyíltan felelősségrevonni őket sem pedig megkérdőjelezni vagy kritizálni a döntéseiket. A hangsúly lassanként áthelyeződik egy hivatalban levő személy iránti tiszteletéről a tagok lojális engedelmességéig anélkül, hogy joguk lenne az eltérő vélemény formálására.
- Manipuláció és ellenőrzés: - a gorombáskodó egyházi szervezeteket olyan társasági folyamatok jellemzik, ahol a félelem , a bűntudat és fenyegetések/fenyegetettség érzése rutinosan arra van használva, hogy megkérdőjelezhetetlen engedelmességet, csoport-egységet alakítson ki a tagokban, ezenkívűl szigorú hűség szükségeltetik a vezetők iránt. A vezető-tanítvány bibliai fogalma egyfajta hierarchiává fejlődik, amelyben a vezető döntése irányít, sőt elbitorolja a tanítvány jogát és képességét, hogy döntéseket hozzon szellemi dolgok megitélésében, sőt a mindennapi élet dolgaiban is, mint például munkavállalás, étkezési szokások vagy megengedett öltözködési stílus.
- Kiválasztottság tudat és üldözöttség: - a helytelenségeket megtűrő egyházak, Isten szándékában különleges szerepet betöltőnek ábrázolják magukat és rendelkeznek egy erős szerveződési tendenciával, mely elhatárolja őket más testületektől vagy szervezetektől. A csoport belső társadalmi történései magukba foglalják az önállóságra való törekvést vagy elszeparálódást másoktól, nagyon kis teret engedve belső korrekciókra vagy vélemény nyílvánításokra. A kívülről jövő kritikát és kiértékelést visszautasítják, mint gonosz emberek bomlasztó erőfeszítéseit, akik csak akadályokat keresnek, hogy Isten tervének keresztbe tegyenek.
- Életforma és élettapasztalatok: - megtévesztő vallásszervezetek előmozdítják a viselkedésbeli és hitnézetbeli rugalmatlanságot, mely a csoport eszméihez és társasági szabályaihoz való megbonthatatlan egységet kíván meg.
- Véleménykülönbségek és fegyelmezés: -ravaszkodáshoz folyamodó egyházakban szeretnek eltitkolni mindenféle belső lázadást és ellenvéleményt, melyek a vezetőség döntései következtében alakultak ki. A fegyelmezés eszközei magukba foglalhatnak érzelmi és fizikai megaláztatást, fizikai erőszakot és nélkülöztetést, a büntetés agyafúrt és erőteljes cselekedeteit csak azért, mert valakinek más véleménye van vagy mert megtagadta az engedelmességet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése