Ma mit csinálnál másként, ha újrakezdhetnéd?
Volt idő, mikor néha arra gondoltam, hogy mi lett volna ha így vagy úgy történik valami az életemben. Ha az adott pillantban másképp döntöttem volna, ha lett volna erőm ahhoz, hogy odaálljak, hogy kimondjam vagy elutasítsam stb.
Volt idő, mikor néha arra gondoltam, hogy mi lett volna ha így vagy úgy történik valami az életemben. Ha az adott pillantban másképp döntöttem volna, ha lett volna erőm ahhoz, hogy odaálljak, hogy kimondjam vagy elutasítsam stb.
Aztán rájöttem, hogy ez igen mélyre vihet le. Ezért ezt inkább abbahagytam és azokat a gondolatokat kezdtem magamban erősítgetni, hogy minden úgy jó ahogy van, úgy a legtökéletesebb, ahogyan történt. Ez nem jelent könnyed átlépést, letagadást, másrakenést vagy egyebeket, hanem egyszerűen meg lehet tanulni az elkövetett hibákat inkább lépcsőfokoknak tekinteni, melyet a siker érdekében tettünk.
A hibák, tévedések ugyanis szükségesek ahhoz, hogy azzá váljál, aki most vagy. Hogy nem vagy boldog azzal a valakivel, mert éppen ez az, a kialakult végeredmény aggaszt? Akkor valószínűleg nem tekintesz a hibáidra kellő értékeléssel. Talán lekicsinyled, elbagatellizálod vagy megpróbálod "mások torkán lenyomni", mintha nekik éppen úgy örülniük kéne a te fejlődésednek, mint ahogy azt te saját magadban kéne megtenned. Vagyis szégyelled a hibádat, szánod-bánod a bűnödet, de NEM TESZEL SEMMIT velük, vagyis nem vonsz le tanulságot, nem teszed jóvá és nem építed be az életedbe azt a tapasztalatot, amit mellesleg úgysem tudsz meg nem történtté tenni. Ha így teszel, akkor nem csodálom, ha vissza akarod forgatni az idő kerekét, és érzelmileg inkább leragadsz a múltban valahol, csak ne kelljen szembenézned a saját valóságoddal.
Pedig a hiba maga a tanulási folyamat. Nem szégyen, hanem lecke. És nem büntetést érdemel, hanem jutalmat, ha valóban tanulni tudunk belőle. Ugye nehéz elképzelni? Pedig hát az angyalok is örvendenek a megtérő bűnösök felett! A " megtért bűnösök"azok, akik megértettek dolgokat a saját rossz tapasztalataikból - vagyis tanultak a hibáikból - és ezért önként hagynak fel azok cselekvésével, Ezt senki sem képes elmagyarázni egy másik embernek, így a hibáink és tévedéseink a sajátjaink. Jogunk van hibázni! Mert csak a saját elkövetett hibáinkból érthetjük meg a számunkra kijelölt utat.
Hibázni tehát nem rossz, hanem jó. Nem kell ezért megmásítani, letagadni, füllenteni, kimagyarázni, eltitkolni de megszépíteni sem.
Sőt, van mikor jókat lehet röhögni rajtuk....
https://www.youtube.com/watch?v=zw_uFECN0Aw
Nagyon jó,és gyógyító gondolatok: a -fokozottan- teljesítménycentrikus Világban ezt nagyon nehéz megtanulni!
VálaszTörlésNekem még nem sikerült.... fel kell még azt is dolgoznom, hogy miért lettem 'anno 1986-ban "Jehova Tanúja".
Hálás vagyok Istennek, és köszönöm ex- testvéreinknek a kiképzési időszakot,
de ha választhatnék, és visszamehetnék az időben, nem választanám az Őrtorony Társulatot.
Megértem a gyötrelmedet, de a múlton nem tudunk változtatni. Maximum csak elfogadni és megtalálni a pozitív oldalát a dolognak. Olyan ember nincsen, aki nem hibázna, olyan viszont van, aki nem von le tanulságokat. A JT tapasztalatból nem könnyű levonni ezeket, de annak is voltak jó oldalai.
Törlés