Félelem és elmekontroll 2.

Az elmekontroll és agymosás akademikus elnevezése: kényszerítő meggyőzés. Az első helyi tanulmány, amely beazonosította azokat a szervezeteket, melyek elmekontrollt alkalmaztak, Robert Lifton vezette az 50-es években, aki leginkább a kinai kommunista meggyőző technikákat kutatta.
 Az 1950-es években Robert J. Lifton egy úttörő felfedezést tett egy tanulmányával ebben a témakörben, amikor is olyan agymosási technikákat tanulmányozott, amikkel fogvaejtett amerikai  pilótákat sikeresen kommunistákká formáltak. Ezt az eljárást meg is írta egy 1961-ben A totalizmus gondolat reformja és pszichológiája: Az agymosás tanulmányozása Kinában (Thought Reform and the Psychology of Totalism: A Study of „Brainwashing” in China) c. könyvében. Azóta is ezt a kutatást használják fel kiindulópontként azon vallások kutatásánál, melyek hasonló technikákat alkalmazva győzik meg a tagjaikat arról, hogy ők tanítják az egyedüli igazságot. Lifton nyolc olyan módszert azonosít be, melyek azt jelzik, hogy egy csoport kényszerítő meggyőzést és gondolat reformálást alkalmaz, mely eljárások általánosan használtak a szektáknál.

Egy másik kutató ezen a területen Dr Margaret Singer, aki összefoglalja Lifton nyolc pontját, mint a következőket:

1.       

Környezetellenőrzés:  korlátozza a kapcsolattartás legtöbb, ha nem minden formáját kívülállókkal. Könyvek, újságok, magazinok, levelek és barátoknál tett látogatások nem kívánatosnak van beállítva. Lényegében ezt üzeni: „Gyere ki és légy elkülönűlve.”

2.       

Misztikus manipuláció: a lehetséges megtérő meggyőződésévé válik, hogy egy magasabb cél érdekében személyesen lett  a csoporthoz elhívva egy mélyebb tapasztalat által, például, a csoport bizonyos tagjain keresztül, akik állítólagos csodákat vagy prófétai kijelentéseket tesznek

3.       
A tisztaság (szentség) igénye:  a csoport kifejezett célja, hogy valamiféle változást hozzon, ami lehet világméretű, szociális vagy személyes szintű. „Tökéletesség lehetséges, ameddig valaki a csoporttal marad és elkötelezett.”

4.       

A beismerés (gyónás) kultusza: egészségtelen önleleplezés gyakorlása  tagok felé. Gyakran a csoport nyilvános összegyülései keretében, korábban elkövetett bűnök és tökéletlenségek vagy  a csoporttal kapcsolatos kétségek és a vezetők sértetlenségével kapcsolatos kritikus gondolatok beismerése.

5.       

Megszentelt tudomány: a csoport jövőre szóló kilátásai teljesen igazak és tökéletesen megfelelőek MINDEN megmagyarázására. A tantétel nem szolgál kiigazításra és nem kérdőjelezhető meg. A tanításokkal való teljes egyetértés kötelező.

6.      

Megcsavart nyelvezet: a csoporttagok ’gondolkodásában’ egy újfajta szókincs kezd kialakulni, amely a tanítások absztrakt és szűk paraméterei közt használható csak.  A „szakkifejezések” hatásosan megóvják a tagokat a kritikus gondolkodástól azáltal, hogy egyfajta ’fekete-fehér’ mentalitást erősítenek meg. Klisék és elferdített fogalmak használata károsan befolyásolja a gondolkodás képességét.

7.      

A tanítás a személy elé van helyezve: Mindenféle emberi tapasztalat, amiket az illető személy a csoport tagjaként vagy még az az előtti időkben élt át, leszűkítetten és ellentmondást nem tűrően az abszolutnak számító tanításokon keresztül van értelmezve, még akkor is ha egy személyes tapasztalat ellentmond a dogmáknak.

8.      

Az egyéniség feladása: megmentés csak a csoporton belül létezik. Akik elhagyják azt, azok zsákutcába kerülnek.

Lifton az elmekontrollt alkalmazó csoportok közös tulajdonságaiként határozta meg a vezetők az irányítás misztikus forrásának állították be magukat, igényt tartottak az egyedüli igazság és megmentés kizárólagos csatornájára, megkérdőjelezhetetlenek, megkövetelték a másoktól való elkülönülést a tagoktól és kizárással büntették meg a távozókat.

Azt hiszem, ezt nem kell taglalni, hogy ez igen központi tanítása az Őrtorony Társulatnak. 

(Folyt. köv.)