Valóban meg kell védeni a vallás mundérját?

A Magyar Iszlám Közösség az alábbi kijelentést tette a honlapjám:

"Szörnyű, és minden normális ember elborzad tőle. Szörnyű és borzasztó, mint ahogy minden terrorcselekmény az, bárkinek vagy bárminek a nevében követik is el.
Nem győzzük elégszer, újra és újra elmondani, hogy attól még nem muszlim egy terrorista, hogy az Iszlámra hivatkozva követ el bűncselekményt. A terrorista az terrorista, a terroristának a terror a vallása.
Nem győzzük elégszer, újra és újra elmondani, hogy az Iszlám alapjában véve és általánosságban is tiltja a terrorizmust, annak minden formáját, történjen az emberek vagy akár tárgyak, épületek ellen… a Korán szerint (5:32), aki megöl egy ártatlant, az olyan mintha az egész emberiséget ölte volna meg. Még háború idején is tilos a civileket megölni, vagy akár még egy fát is ok nélkül elpusztítani. Legalábbis az Iszlám szerint. De a terroristáknak a terror a vallása.
Vallásunkban büntetésük a tetteseknek halál lenne, ami véleményünk szerint kijár minden terroristának, aki ártatlan embereket öl meg! Közösségünk elítél, mint eddig is, minden terrorcselekményt, bárki is követi el!
Együttérzésünket fejezzük ki a legyilkoltak családtagjainak és Franciaország népének."

Részemről - nem ok nélkül - kicsit szkeptikus vagyok abban, hogy az érintett egyházak vezetői mennyire határolhatják el magukat attól, amit a vallás nevében egyes szélsőséges hívők elkövetnek. Most nem feltétlenül az iszlámról van szó, csak most 'ezt dobta a gép', így hozta az élet, hogy ez került terítékre.
Egy facebook bejegyzésre reagálva ezt a hozzászólást írtam:

"Érdekes, hogy mind a magyar, mind a francia iszlám közösségek elhatárolódnak a terroristák tetteitől. Hmmm. Igen, valóban melyik az az egyházi vezető, aki a nyilvánosság előtt ne határolódna el bizonyos kellemetlen, társadalmilag káros ügyektől (pl terrorizmus, családon belüli erőszak, gyermekmolesztálás)? Nem hinném, hogy van ilyen. De ugyanezek az emberek mit tesznek az egyházi kereteiken belül? Ott vajon elhatárolják magukat ugyanúgy az erőszakos tettektől? Hát sajnos nem. Némiképp mentségük, hogy maguk sem értik az egész folyamatot, mivel a szervezett vallások/szekták nem az egyén fejlődéséről szólnak, hanem egy eszméről. Az eszme pedig megengedi, sőt kívánja az erőszakot, amennyiben az érdeke úgy kívánja. És úgy kívánja, általában. Tehát ott, ahol az erőszak keletkezik és megfogható lenne, és akiknek lenne erre befolyása, pont ott és azok által nem történik semmi. Vagyis történik:mégpedig uszítás. Úgy gondolom, hogy amíg az emberek nem hajlandóak ilyesmivel szembenézni, és elhiszik azokat a képmutató kijelentéseket, melyek egyes egyházi képviselők tesznek, és nem hajlandóak foglalkozni azzal, hogy mi folyik bizonyos egyházi berkeken belül, addig nem fogják megérteni ezeknek a fanatikusságoknak a mozgatórugóit sem."

Az egyház képviselői állásfoglalásukban ezt írják: "Vallásunkban büntetésük a tetteseknek halál lenne, ami véleményünk szerint kijár minden terroristának, aki ártatlan embereket öl meg!" Kérdem én: és ki akadályozza meg abban őket, hogy alkalmazzák a vallás szabályait azokra, akik saját bevallásuk szerint osztoznak annak nézeteiben, beleértve a halálbüntetést és a "szemet szemért, fogat fogért" megoldások alkalmazását? Na és ki dönti el, hogy ki az ártatlan? A terroristák? Vagy az iszlám vezetők?

Természetesen egy vallás vezetői nem tartoznak felelősséggel tagjaik magánakcióiért, mint ahogyan a vallásos emberek sem felelősek a vezetőik kétarcúságáért. Azért viszont mindenki felelősséggel tartozik, aki egy akármilyen egyházi csoporthoz tartozik, hogy meglássa és észrevegye azokat a folyamatokat, ami az egyháza berkein belül, mellette történek. Pl azt, amikor kiviszik a kisgyereket a szülők az összejövetelről, mert "meg kell fegyelmezni", vagy amikor egy feleség mindenben bólogat a férjének (mert nem lehet szabad gondolata, véleménye meg végképp nem), vagy amikor egy ún. "felemás igás" nőn ütésnyomok vannak. Ne is említsük azokat az eseteket, melyekkel egyházi vezetőket keresnek meg pl családon belüli erőszak vagy gyermekkori bántalmazások emlékeivel és sorolhatnánk.
Olyankor mit tesznek a vezetők? Vajon elítélik az erőszakot, vagy elkezdenek magyarázkodni?

Nem tudom, mi a helyzet az iszlám közösségeken belül. Az viszont biztos, hogy a Jehova Tanúnál a vezetők soha nem tennének olyan kijelentéseket a nyilvánosság előtt, hogy ők pl támogatják a terrorizmus vagy a családon belüli erőszak bármely formáját. Ha bármi ilyen közvéleményt "sokkoló" esemény kiderül, akkor gyorsan szabatkoznak, hogy nem, mi ilyenről nem tudunk, nem tehetünk, ezek az emberek, akik ilyesmit tesznek "hitehagyottak", nem közénk valók stb.
Igen, a szavak szintjén minden rendben van, senki nem tehet semmiről. A gyakorlatban viszont az történik, hogy meghurcolják az áldozatokat, megsemmisitík a kellemetlen tényeket bizonyító anyagokat, szétválaszták ideológiai alapon a családokat, "kiokosítják" a nőket, hogy nem voltak elég 'alázatosak' és ezért verte meg őket a férjük, azt tanácsolják a depressziósnak, hogy imádkozzon többet stb. Szóval a szavak és a tettek között óriási különbség van, és az érintettek még csak nem is értik, hogy mi ezzel a probléma, hiszen "csak" a vallásukat gyakorolják, és azok útmutatásait követik (meg is mutatják ezeket a Bibliából) amihez alkotmányos joguk van.

Nekik. Csak a másiknak nincsen.